Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - C. Harrach Erzsébet: Kísérletek korszerű segédletek készítésére Budapest Főváros Levéltárában

Mindegyik levéltárban hangsúlyozott probléma volt a kapacitás hiánya. A Budapest városára készülő programcsomag kereteit meghaladja az országos kiterjesztés igénye, bár a szétküldött kitöltési utasítást már nagyvonalakban átdolgozva küldtük szét. A területi levéltárakban a térképek általában külön kezeltek. A kéziratos térképekről (16 000 db) készült repertórium csak részben csökkenti a munkát, hiszen annak lezárása óta szinte mindenütt lényeges gyarapodás történt. így megemlíthető, hogy Somogy megyében, Bács-Kiskun megyében többezer darabbal nőtt a kéziratos térképek állománya. A külön kezelt tervek száma mindenütt jóval kisebb, de a tervező vállalatok és az építési hatóságok szakanyagában, melynek túlnyomó része terv, több tízezer darabot számláló forrásanyag található. Példaként Csongrád megyében 50 ifm-nyi tervanyagot, Sopronból a Műszaki Osztálytól 6200 db terv átvételét jelezték, és 30 000 darabra becsülték az iratanyagban rejtőző tervek számát. Az egyházi levéltárakhoz 32 tájékozódó körlevél ment ki a náluk őrzött rajzos anyag mennyiségére vonatkozó kérdéssel. 12 egyházi gyűjteményből kaptunk választ. A közölt adatok szerint összesen mintegy 4000 db terv és térkép kezelt külön gyűjteményben. A szaklevéltárak közül a Hadtörténeti Levéltárt és a VIZDOK levéltárát kerestük fel. A VIZDOK ez évi munkatervében beállította a munkát, a Hadtörténeti Levéltár térképtárából az észrevétel nem érkezett meg. A múzeumok közül a Nemzeti Múzeumot, a BTM-et és a Közlekedési Múzeumot kerestük fel. Mind a szaklevéltárak, mind a múzeumok ágazati keretben gondolkodnak. így a Közlekedési Múzeum is saját gyűjteményének egységes számítógépes feldolgozását tervezi, de nem zárkóztak el a terv- és térképanyag más rendszerbe való bedolgozásától sem, bár nem saját kapacitásuk terhére. A VIZDOK a vízügyi térképekre vonatkozóan, a Mezőgazdasági Múzeum pedig az agrártörténeti archívum megszervezésével indított meg országos számbavételt. A Budapesti Műszaki Egyetem Epítészetelméleti és Építészettörténeti Intézetét is megkerestük az adatbankba való bekapcsolás ügyében. Az Intézet tájékoztatása szerint az egyetemen keletkező tervanyag szétszórva előadóknál, tanszékeken található, központi nyilvántartása lenne az első lépcső. A diplomatervek archiválása sem megoldott. A Városépítési Tanszék térképanyagát is be kellene vonni a feldolgozásba. A könyvtárakban őrzött igen jelentős térképanyag felvétele a legkérdésesebb. Ennek feldolgozási megoldása azonban nem a levéltár feladata, és mindenképp meghaladja e tanulmány kereteit. A terv- és térképtári gépi adatfeldolgozásról és annak munkáiról talán sikerült ízelítőt adni. A munka most már nemcsak a BFL-ben, hanem az ország több levéltárában is folyik. A rendszer alapelveit az ICA keretén belül működő Levéltári építészeti források munkacsoportja is elfogadta a célból, hogy egy egységes nyilvántartási rendszert tervezzen meg. E gondolat nyomán megvalósuló gépi feldolgozó munka szükségességét feltehetően nem kell a továbbiakban bizonyítani. Ehhez azonban az érdemi és segítő összefogás elengedhetetlen. Felhasznált irodalom 1. Arthur Durst: Der Plan eines „Karteninventars Schweiz" und der Stand der Geschichte der Kartographie in der Schweiz (Bendet) 1982. 16. 2. Roper Michael: New information technology and archives. =Unesco Journal of Information Science, Libr3rianship and Archives Administration. Vol. IV. Nr. 2. Apr.-June 1982. 107-1 13. 3. C. Harrach Erzsébet: Archive und Stadtentwicklung. =Archivum, Vol. XXIX. 1983. New York London-Paris, 93-98. 4. C. Harrach Erzsébet: A tervek és térképek számítógépes felhasználásának munkálatai Budapest Főváros Levéltárában. =Kézirat leadva a Levéltári Szemlének 1983. márc.-ban.