Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Városi György: Budapest Főváros Levéltárának állományvédelmi helyzete és munkája

BFL végleges elhelyezésére, a raktározási problémák és a fennálló széttagoltság felszámolásának érdekében. Ezek közül a Bp. II.. Heinrich István utcában, Molnár Farkas által a harmincas években tervezett, de befejezetlen templomépületet is magában foglaló, korszerű levéltárépítési koncepció jutott legköezelebb a megvalósításhoz. Elkészült a beruházási programterv és az építkezés ún. I. üteme. Ez azt jelentette, hogy sikerült kb. 3000 fm levéltári dokumentumot megfelelő raktározási körülmények között elhelyezni és lehetőség nyílt iratvédelmi technikai bázis kialakítására is. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején a gazdasági helyzet romlása miatt azonban a BFL központi elhelyezésének terve - amely kb. 20 000 fm dokumentum befogadására lett volna alkalmas, és ezenkívül az állományvédelmi és közművelődési feladatokat is el tudta volna látni átmenetileg meghiúsult. 1981-ben új elképzelés alakult ki Bp. VIIL kerületében a Leonardo da Vinci utcában egy régi gyárépület átalakításával való megoldás formájában. Nem kívánok részletesen foglalkozni az építészeti megoldások nehézségeivel, de két alapvető negatív tényezőt mégis meg kell említeni. A szóbanforgó épület a költséges és kompromisszumos megoldásokat tartalmazó átalakítása után sem képes befogadni a BFL teljes anyagát, a további évek növekményeire, a már a gyűjtőterületen beszállításra előkészített forrásértékű dokumentációk átvételére, illetve befogadására pedig egyetlen centiméter hely sem marad. Mindezt tetézi, hogy a főváros igen sűrűn beépített területén elhelyezkedő objektum, megfelelő klíma és biztonsági berendezések nélkül való üzemeltetése, felbecsülhetetlen károkat okozhat várostörténeti, de nemzeti értéket is képviselő dokumentumaink állapotában. A tervezés jelenlegi fázisában mindkét téma a megvalósítandó feladatok között szerepel. Az 1983. és 1984-es évet tekintve raktáraink széttagoltsága tovább nőtt. Ennek oka elsősorban a Fővárosi Tanács épületének rekonstrukciójával összefüggő 1983. első negyedévben végrehajtott kényszerköltözködés volt, amikor kb. 1000-1200 fm régi budai városi iratanyagot kellett a Leonardo da Vinci utcai épület félig kész harmadik szintjén elhelyeznünk, így most már a Fővárosi Tanács épületében, az I. Hess András téri UMKL épületében, a Bazilika altemplomában, a II. Heinrich István utcában és a VIIL, Leonardo da Vinci utcában levő öt telephely alkotja Budapest Főváros Levéltárát. Remélhetőleg ez azonban csak átmeneti állapot és az új épület elkészülte után ez a helyzet lényegesen javulni fog, bár a teljes mértékben való egyesítés a raktári férőhely szűkössége miatt a jövőben sem valósulhat meg, tehát az eredményes munkát gátló széttagoltság nem számolható fel. Raktározási helyzetünk anyagvédelmi szempontból igen vegyes képet mutat. A Heinrich István utcában igen jó tárolási körülmények alakultak ki. Sajnos itt további bővítésre nem kapunk lehetőséget. A Városházán és a Hess András téren levő raktárak elfogadhatónak mondhatók. Az új épületről egyenlőre csak feltételesen lehet beszélni, de a tervek szerint a nemzetközi normáknak megfelelő raktárak kialakításával számolhatunk. A felsorolt helyeken összesen 6000 fm dokumentumot őrzünk. A BFL iratanyagának döntő többségét azonban a Bazilika altemplomában tároljuk. E raktár állapota és a raktározási körülmények alapvetően nem változtak, jóllehet sok javító jellegű korrekció megvalósítására került sor. Indokolt tehát a jelenlegi állapotokról bővebben szólni, mert az állományvédelemmel foglalkozó szakembereknek a veszélyeztetett dokumentumokkal kell elsősorban foglalkozniuk. A Bazilika altemplomában 1943 óta kb. 12 800 m

3-nyi raktártér áll a BFL rendelkezésére. Ez az altemplom nagyrészén galéria rendszerrel két szintre bontva került kialakításra. A ketté osztást deszkából készített, fagerendákkal alátámasztott födémmel oldották meg, és ugyancsak faanyagból készültek a raktárakat függőlegesen elválasztó falak, ajtók, valamint a szinteket összekötő lépcsők is. Az így kialakított raktáregyüttes kb. 2900 m

2-nyi területet tesz ki. Az altemplomban uralkodó belső hőmérséklet megközelítőleg megegyezik a 3—4 m mélységben mért talajhőmérséklet éves átlagával. A levegő