Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)
IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Szilágyi Gábor: Beszámoló Budapest Főváros Levéltára 1976—1983 közötti munkájáról
Kutatószolgálatunk számadatai az anyagaink iránti növekvő érdeklődésről tanúskodnak, hiszen 1981 -1983 között — három év alatt — több belföldi kutatónk volt, mint a megelőző öt esztendő során. A kutatási esetek egy évre eső mennyisége szintén emelkedett. A külföldi kutatók száma csekély mértékben visszaesett. A kutatási témák megoszlottak a történettudomány különböző szakágazatai között, közülük azonban magasan kiemelkedtek a műemlékvédelmi szakemberek által folytatott építészettörténeti kutatások. Jelentős volt még az iskolai anyagokban dolgozó, valamint a családtörténettel foglalkozó kutatók száma is. 1981-ben önálló kutatószolgálatot létesítettünk az iratanyaggal már feltöltött Heinrich utcai részlegben. Az ettől kezdve három helyen — a Leonardo da Vinci utcai épület 1983. évi részleges belépése óta már négy helyen — működő kutatószolgálat összefogására hoztuk létre a központi kutatófelügyeletet: ezt a feladatot a Központi Dokumentációs Csoport látja el. Az ügyfélszolgálatunk munkáját tükröző számadatok szintén a feladatok növekedéséről beszélnek: az 1981 — 1983 közötti három esztendő alatt mind az ügyfeles megkeresések, mind a kiállított másolatok esetében magasabb volt az egy évre eső mennyiség, mint az előző öt esztendő alatt. Nem csekély szerepe volt ebben a Pest megyei Levéltártól átvett iratanyagnak. Az ügyfeles megkeresések között a nyugdíjazáshoz szükséges munkaviszony igazolási ügyek fordultak elő a leggyakrabban, a többi megkeresés a bírósági ítéletek, iparengedélyek, iskolai bizonyítványok, árvaszéki és hagyatéki ügyek stb. között oszlott meg. Az ügyfeles megkereséseken túlmenően nagyon sok esetben adtunk komoly kutatómunkát igénylő információt felsőbb szerveink, társadalmi és politikai szervek, kulturális intézmények, bíróságok, SZTK stb. részére, de jelentős munkát okoztak az egyéb írásbeli megkeresések és a szóban adott tájékoztatások is: az ilyen esetek száma évente elérte a néhány százat. Ügyfélszolgálatunk munkafeltételeinek javításához két alkalommal is (1976-ban, majd 1983-ban) hozzájárult a Fővárosi Tanács olyan formában, hogy az előbbinél megfelelőbb helyiséget bocsájtott rendelkezésünkre. Kutató- és ügyfélszolgálati munkákkal szemben nem merült fel sem szakmai, sem politikai kifogás, sőt, elismerő és köszönő leveleket kaptunk. Tudományos és közművelődési tevékenységünket illetően a Fővárosi Tanács V. B. 1976. febr. 4-i ülése arra hívta fel figyelmünket, hogy intézményünk belátható időn belül váljék a várostörténeti tudományos kutatás központjává, és tegye szervezetté kapcsolatait az MTA Várostörténeti Albizottságával. Az ugyancsak 1976-ban megtartott szakmai felügyeleti vizsgálat a tudományos tevékenységen belül Budapest szocialista kori történetének kimunkálását, valamint a társadalomtörténeti kutatásokat állította előtérbe. Kiadványkészítő tevékenységünk mindeddig legnagyobb kezdeményezésének, a 28 európai fővárosi levéltár együttműködésével készült ,,Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai" c. munka megírásának gondolata 1972-ben, az európai fővárosok polgármestereinek értekezlete után merült fel, intézményünk javaslatára. Az 1975-ben munkába vett kiadvány ügye 1976-ban kapott nagy lendületet, amikor a Külügyminisztérium hozzájárult annak elkészítéséhez, a Levéltárosok Világkongresszusának Végrehajtó Bizottsága saját kiadványaként fogadta el a készülő kötetet, a majdani kiadásra és terjesztésre pedig a Corvina Kiadó és a müncheni Saur Verlag Dokumentation vállalkozott. A Helsinki szellemében fogant, nemzetközi összefogással készülő mű politikai rangját és jelentőségét dokumentálja, hogy az UNESCO és a Nemzetközi Levéltári Tanács kiadványaként jelenhetett meg. A megjelenéséig eltelt öt esztendő megfeszített szervezési és szerkesztési munkája teljes mértékben intézményünkre hárult, a kötet főszerkesztője Ságvári Ágnes főigazgatónk, szerkesztőségi titkára pedig C. Harrach Erzsébet osztályvezetőnk volt. A kiadvány angol—francia nyelvű változata 1980-ban látott napvilágot, és a Nemzetközi Levéltá-