Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Szilágyi Gábor: Beszámoló Budapest Főváros Levéltára 1976—1983 közötti munkájáról

A filmtár tevékenységéről Solch Frigyesné e kötetben közreadott beszámolója nyújt tájékoztatást. 1976 -1980. évi V. ötéves tervünk segédletkészítéssel kapcsolatos elképzeléseit jónak minősítette a Fővárosi Tanács V. B. Művelődésügyi Főosztályának és a Levéltári Igazgatóságnak 1976-ban közösen megtartott szakmai felügyeleti vizsgálata, egyúttal hasznosnak mondta az újtípusú, közte gépi adatfeldolgozásra is alkalmas segédletek készítésére irányuló törekvésünket. Annak ellenére, hogy elképzeléseinket nem tudtuk maradéktalanul valóra váltani, úgy érezzük, hogy a beszámoló időszakában végzett munkánk nem volt eredménytelen. Mindenek előtt sokszorosításban megjelent segédleteinkről kívánunk számot adni. A Levéltári Dokumentáció sorozatban látott napvilágot „Pest város topográfiai mutatója II/1 —2. Terézváros.", továbbá „Buda város topográfiai mutatója. I. Vár, Krisztinaváros". E két újtípusú, a helytörténeti kutatások szempontjából rendkívül fontos segédlet munkálatai még az előző ötéves tervidőszakban indultak meg csakúgy, mint a főváros szocialista kori történetének kutatását nagymértékben elősegítő „Tartalomjegyzék Budapest Főváros Tanácsa V. B. ülési jegyzőkönyveihez I. 1950-1960; II. 1961-1970", továbbá „Tartalomjegyzék Budapest Főváros Tanácsa üléseinek jegyzőkönyveihez 1950 -1980". Ez utóbbi kiadványunk tiszteletpéldányait 1980-ban, a tanácsrendszer megalakulása 30. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepélyen szétosztották a tanácstagok között. Kiadásra szánt segédleteink közül megjelent a 42 vállalati és 8 önálló társpénztári fond anyagáról készített vas-, fém- és gépipari repertórium, amelyet házilagos úton sokszorosítottunk. Kiadni szándékozott többi segédletünk közül mindenek előtt a „Magyar kir. Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága elnöki rezervált iratai 1883—1918." elnevezésű állagunkról készítendő regeszta típusú segédletről kell szólnunk, amelynek munkálatait 1976ban indítottuk el. A feldolgozás üteme 1981-ben személyi gondok miatt lelassult. Az 1883—1885. évi időszakot felölelő I. kötet kézirata - a név- és tárgymutatótól eltekintve - 1982-ben elkészült ugyan, de az anyagi lehetőség hiányában el kellett tekintenünk nemcsak annak nyomdába adásától, hanem a kiadvány munkálatainak folytatásától is. Hasonlóképpen a takarékosságra késztető körülmények miatt nem lehet kiadvány a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ülésjegyzőkönyveihez készített tartalommutatóból sem: belső segédletként áll majd a kutatók rendelkezésére. A Törvényhatósági Bizottság ülésjegyzőkönyveihez tervezett tartalommutató, valamint a textilipari repertórium esetében nemcsak azok kiadásáról, hanem készítéséről is le kell mondanunk. Gépi adatfeldolgozásra szánt két segédletünk közül a Budapesti Népbíróság és Budapesti Népügyészség 1945-1949. évi anyagához tervezett összevont segédlet előkészítése még 1975-ben kezdődött meg. A szakszerű mintavétel alapján kialakított végső szempontokat 1976-ban fogalmazták meg. Az azt követő folyamatos munka eredményeként 1983 végén 26 000 db, szoros betűrendbe sorakoztatott adatlap állt készen, amelyeknek felhasználásával 1985-ben kísérletet teszünk egy reprezentatív jellegű gépi feldolgozásra. A terv- és térképtár anyagáról készítendő segédlet terve 1976-ban vetődött fel. 1977-ben kezdődtek meg az egységes nyilvántartást szolgáló „törzsadatlap'ok munkálatai, amelyeknek mintapéldányait a munkában résztvevő fővárosi tudományos intézmények véleményét is figyelembe véve állítottuk össze. A gépre vihető végleges forma kialakítását, a számítógépes program kidolgozását, a szervezői dokumentációkészítését 1978ban kezdte meg egy számítógépes szakember. A törzsadatlapok készítése során - miután nemcsak Magyarországon, de tudomásunk szerint a szocialista országokban is ez az első ilyen típusú segédlet — természetesen számos átdolgozásra és újraelemzésre volt szükség. Bár tervünkhöz a jelentős fővárosi tudományos intézményeken kívül a területi levéltárak is csatlakoztak, az utóbbiak többségét felkészületlenül érte az intézményünk által készített — a területi szakfelügyelői jelentés szerint maximalista adatfelvételi igényeket tartal-