Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Szilágyi Gábor: Beszámoló Budapest Főváros Levéltára 1976—1983 közötti munkájáról

nevezetesen az átszállításra javasolt, az I. oszt. őrizetében levő 1873— Î 944. évi városve­zetési iratanyagnak érdemi (rendezés) és technikai (portalanítás, dobozolás és fertőtlení­tés) előkészítése. Mind az 1976., mind az azt követő néhány esztendő ennek az előkészí­tésnek a jegyében telt el. Az előkészítő munkákat — amelyek az építkezés, a KÖJÁL-ban történő fertőtlenítés és az iratszállítások koordinálását, a zavaró körülmények kiküszöbö­lését vagy mérséklését, az időpontok lehető optimális egyeztetését stb. célozták — a fő­igazgatóhelyettes vezetése alatt álló Építési és Költözési Bizottság irányította, amely a Szervezési és Technikai Osztály referálása alapján hozta meg döntéseit. A költözésre való felkészülés folyamatában az egyik legnagyobb feladatot a tömeges irat-, terv-, térképfertőtlenítés megszervezése, és végeredményét tekintve sikeres — az or­szágban először nálunk megoldott — lebonyolítása jelentette. Ebben a munkában - le­számítva a kisebb időkieséseket — egyszer volt hosszabb, 1976 végétől 1977 végéig tartó kényszerszünet, amikor a fertőtlenített anyagot ideiglenesen fogadó Hess András térirak­tárak telítettsége, valamint a Heinrich utcai raktárak iratőrzésre való alkalmatlansága miatt értelmét vesztette a további, csak elhelyezési gondokat okozó fertőtlenítés. Az 1978. esztendőben nem csak a Heinrich utcai építkezés I. üteme fejeződött be, hanem elkészültek az ugyanott felépítendő új levéltári épület (II. ütem) tervei is. Az éves munkabeszámoló tanúsága szerint még bizakodtunk: „Reméljük, hogy a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1979. I. negyedévében kedvező döntést hoz, és végre megindul­hat az intézményünk egész jövőjét, perspektíváját döntően meghatározó építkezés." Nem így történt. 1979-ben még csak annyit tudtunk, hogy az új levéltári épület megépí­tésére a VI. ötéves tervben sem kerül sor. Az 1980. esztendő már keményebben fogal­mazta meg a végső döntést: törölte a Heinrich utcai programot. A gazdasági helyzet diktálta tényt 1981 — 1985. évi VI. ötéves tervünkben rögzítet­tük. Számot vetettünk azzal, hogy bazilikái raktárainkra még hosszabb ideig szükség lesz, amennyiben lehetséges, alkalmasabbá kell tennünk azokat az iratőrzési feladatok ellátásá­ra - de oly módon, hogy némi rakodóteret is nyerjünk. Szűkre szabott férőhelyünkre való tekintettel gyűjtőterületi munkánkban is inkább a majdani iratátvételek minőségi előkészítését, mint a tényleges iratbegyűjtést irányoztuk elő. Bazilikái raktáraink további fenntartásának aktualitása ellenére helyes lépés volt a Heinrich utcai objektum létrehozása, hiszen — ha átmenetileg is - jelentős mértékben csökkentette elhelyezési gondjainkat. VI. ötéves tervünk szavaival élve azonban nem hang­súlyozhatjuk eléggé, hogy „... a páratlan nemzetgazdasági értékű, nagy ügyviteli jelentő­ségű és történeti becsű anyagok megőrzése és tervszerű értékesítése csakis egy épületben elhelyezésre kerülő levéltárban valósítható meg." 1981-ben a Fővárosi Tanács kiutalta intézményünk részére a Bp. VIIL, Leonardo da Vinci utcai volt Misura-féle autókarosszéria, majd 1931-től különböző bútorgyárakat befogadó épületet. Az elhelyezési gondjaink végleges megoldását lehetővé tevő épület már abban az esztendőben sok előkészítő munkát adott. 1982-1983-ban a tényleges építés problémáival foglalkoztunk. Egy 1982-ben kapott rendelkezés értelmében városhá­zi raktáraink egy részét rekonstrukciós munkák miatt kötelezően ki kellett ürítenünk, így 1200 fm iratanyag — a Feudális Csoport őrizetében levő „Buda város levéltára" — sürgős kiszállítása vált szükségessé. Ezért megkezdtük a Leonardo da Vinci utcai épület III. eme­letén két raktártér, kutatószoba, munkaszobák és szociális helyiségek ideiglenes jellegű kialakítását, majd azok befejezését követően folytattuk a még ugyanott elhelyezendő újabb 1200 folyóméter iratanyag befogadására alkalmas raktártér kiépítését: ez utóbbi munkálatok megfelelő készültségi fokon állanak. Magát a sürgős intézkedést kiváltó anya­got 1983 elején rövid ideig tartó, de megfeszített munkával költöztettük át. Intézményünk az alábbi szervezeti felépítésben és dolgozói létszámmal kezdte meg 1976. jan. 1-én az új ötéves tervidőszakot:

Next

/
Oldalképek
Tartalom