Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

III. Dokumentumok és visszaemlékezések - Gáspár Ferenc — Szabó Klára: Adalékok a főváros lakóinak 1955. évi közhangulatáról

Békekölcsön-jegyzés A békekölcsön jegyzéssel

45 kapcsolatban a legkülönbözőbb hírek terjengenék. A VII., XI. és XVI. kerületben arról beszélnek, hogy mindenkinek le kell jegyeznie fizetése, illetve munkabére 100%-át. Ugyanakkor a VII. kerületben arról is beszélnek, hogy egyáltalában nem lesz jegyzés, tekintettel a nemrég történt normarendezésre. A XVI. kerületben viszont vannak olyanok, akik azt a hírt terjesztik, hogy jegyzés.egyáltalában nem lesz, ellenben mindenkitől megkérdezése nélkül bizonyos százalékot levonnak. Ezt az összeget nem is kapják majd vissza. Általában erősen foglalkoztatja az embereket a kölcsönjegyzés ténye. Az 1. és a XV. kerületből olyan hírek érkeztek, hogy a lakosság felteszi a kérdést : nálunk miért van kölcsönjegyzés, amikor a Szovjetunióban és a többi népi demokráciában már megszüntették az állami kölcsönjegyzéseket. A Városházán többfelé lehet hallani olyan hangokat, hogy a múltban egy évben 13 hónapi fizetést kaptak, mert hiszen karácsonykor úgynevezett remunerációt fizettek ki. Ezzel szemben most egy évben csak 11 hónapi fizetést kapnak, miután egy hónapi fizetésüket kölcsön címén levonják. A XV. kerületből érkezett jelentés szerint a tanács dolgozói a 25% jegyzésétől húzódnak, a többi ellen nem tiltakoznak. Ugyanakkor viszont az adócsoportnál a prémium után nem akarnak jegyezni, mondván, hogy a prémium teljesen bizonytalan. Az V. kerületből érkezett hírek szerint a lakosság között az a hangulat, hogy szívesen áldoznak anyagiakat a béke érdekében, ha ez az áldozat eredményes lesz. Ugyanakkor viszont megjegyzik, hogy a lakosság nem nagyon bízik az elhangzott békenyilatkozatban. A XII. kerületből érkezett jelentés szerint a KTSZ-ekben és a tanácsi vállalatoknál ellenállás tapasztalható a jegyzéssel szemben. A Tatarozó Vállalatnál arra hivatkoznak, hogy rosszabb az ellátásuk, mint a minisztériumi vállalatoknál. Főleg a műszakiak várják a fizetésrendezésük et, miután a Fővárosi Tanács Építési Igazgatósága megígérte. A pedagógusok között vita folyik arról, hogy milyen fizetés után jegyezzenek. Az a nézet alakult ki, hogy az utolsó 3 hónap átlaga után jegyeznek majd, hivatkozva arra, hogy az üzemek dolgozóinál is a 3 havi átlagot veszik alapnak. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy nem a jelenlegi fizetés után, hanem az elmúlt hónapok alacsonyabb fizetése után akarnak jegyezni. A XI. kerületből érkezett jelentés szerint a kisiparosok erősen érdeklődnek az iránt, hogy mikor kapják meg II. félévi adófizetésüket, miután ettől teszik függővé, hogy menynyit, illetve hogy egyáltalában jegyeznek-e. A XVI. kerületben viszont arról beszélnek a kisiparosok, hogy bármit is tesznek ellenük, nem jegyeznek annyit, mint tavaly. A XIV. kerületi tanácsnál ankétra hívták össze kb. 2 hét előtt azokat a kisiparosokat, akik a tavaly jegyzett békekölcsönüket nem fizették ki. Ezen az ankéton többek között a következő felszólalások hangzottak el: N. N.: Nála elvi kérdés, hogy nem fizeti meg a békekölcsönt, nem pedig az, hogy nem tudott volna fizetni. Nem fizetett azért, mert nemcsak a kisiparosoknak van kötelezettségük az állammal szemben, hanem az államnak is a kisiparosokkal szemben, az állam pedig ennek nem tett eleget, mert havonta csupán 1 kg talpat kapott. (Viharos taps „úgyvan" „igaza van"). N. N.: Felesége beteg, nem tud dolgozni, így kevesebb a kereső. 1600 Ft adóhátraléka volt, ami most 2200-ra növekedett. Ennek a fele kamat. Ha az állam így megnyomorítja a kisiparosokat adóval, nem csoda, ha nem tudnak békekölcsönt fizetni. (Viharos taps, helyeslő közbe kiáltások). N. N.: Az állam 3900 Ft adót vetett ki rá, azt sem bírja megkeresni, koplal. Menje-