Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

lati dolgozók balatoni üdülését, amit később saját nyaraló megszerzésével bővítettek. Ugyanezen évben újból megnyitották az üzemi étkezdét is. Az Üzemi Bizottság kezdeményezte a vállalati kultúrház létesítését. Komoly, hathatós párttevékenység a két munkáspárt egyesítését követően indult meg a vállalantál. A vállalati pártbizottság - 1949-től függetlenített párttitkárral az élen aktív szerepet játszott a dolgozóknak a szocialista építés céljainak megvalósítására folytatott mozgósításában, s a vállalaton belüli termelési feladatok megvalósításáért folytatott küzdelem szervezésében.

21 A II. rész jegyzetei 1. Berend T. Iván: Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon. Bp. 1962., Budapest küzdelme az új életért. Budapest, 1946.évf. 7. sz. 2. Budapest története V. kötet (Szerk. Horváth Miklós) Bp. 1980. 400. 3. Galánthai Nagy (szerk.): Nagy Magyar Kompasz 1944—45. Bp. 1944., Pártos Szilárd (szerk.): A Magyar Gyáripar Évkönyve és Címtára 1941. Bp. 1941. 4. Cégbírósági irattár: Cg 37603/3. Az 1936. jan. 7-i bejegyzés szerint : ,,A vállalat tárgya:gép, gépalkatrészek, anyagok és szerszámok gyártása..." Ettől az időponttól kezdve a budapesti vállalat önállóan s nem a Bosch Róbert Kft bécsi cég budapesti fiókjaként - mint 1918-1936 között - folytatja tevékenységét. 5. Küster, Götz: 75 Jahre Bosch 1886-1961. Stuttgart. 1961. 6. A3 éves terv. A Magyar Kommunista Párt javaslata. Bp. 1947., Ránki György: Magyarország gazdasága az első 3 éves terv időszakában. (1947-1949). Bp. 1963. 7. Zerkovitz Béla: Ujabb irányok az autóbuszépítésben. Magyar Technika 1949. 4. sz. 8. Jenéi Károly-Szekeres József: Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár története. 1895-1980. II. kiad. Bp. 1981. 9. Jelentés a hároméves terv első évéről. Bp. 1947. 10. Berend T. Iván: A szocialistagazdság fejlődése Magyarországon 1945-1975. Bp. 1979. 11. Ster Józsefet, aki 1918 óta állt a cég szolgálatában 1936-ban nevezték ki - Dierolf Ágostonnal együtt — ügyvezetőnek. Stert 1945. jún. 7-én a Gépjárműkereskedők Szakszervezetének Igazoló Bizottsága 300/b. sz. alatt igazolta. (Autóvillamossági Felszerelések Gyára Irattára. Történeti iratok gyűjteménye - a továbbiakban: Tört. iratok - 88/1946. júl 9.) Majd igazolta őt a Bosch Róbert Kft céghez kiküldött Bp. 394/a sz. Igazoló Bizottság is. (BFL-XVII. 779.sz.) Ster a tárgyaláson előadta, hogy a háborús években teljesen háttérbe szorult az üzem vezetésében. — Dierolf személyére két érdekes adalék: 1944-ben az üzemi tisztivselői kar tagjai között baloldali beállítottságúnak ismert Aniot Lászlót, 1944 nyarán a Gestapo által történt letartóztatását követően kiszabadította. - Dierolf vezette az 1950. jan. 26.-febr. 10. között Stuttgartban, Zürichben és Bécsben a magyarországi cég képviselőivel folytatott, s eredményesnek bizonyuló egyeztető tárgyalásokat. (Tört. iratok 1950. febr. 10-i feljegyzés.) - Dierolf életművét méltatta: 40 Jahre bei Bosch. Bosch Zünder 1953.68. 12. Ügyvezetői jelentés az 1943-1946 üzletévről. 1947. jan. 1. Tört. iratok. 1947. 13. Cégbírósági irattár: Cg 37603/28. 1947. jún. 3. - Ezt megelőzően, 1946. febr. 19-én Dierolf Ágoston ügyvezetői, Rohrmann István és Nádas Géza cégvezetők megbízását és cégjegyzési jogosultságuk megszűntét bejegyezték (Cg 37603/29) - Grusin Péter ügyvezetői minőségét az 1949. máj. 25-i taggyűlési jegyzőkönyv tüntette fel. A cégbírósági bejegyzések 1947. jún.-ával lezárultak. 14. Az 1949.máj. 25-i taggyűlés jegyzőkönyve: Tört. iratok 1949/5. 15. 1947. nyarán Kovács Ferenc anyagbeszerzési és Csernó Zoltán kereskedelmi osztályvezetők franciaországi tárgyalásai nyomán lehetővé vált a Bosch licenc alapján készített - nélkülözhetetlen autóvillamossági cikkek importja a Mogürt útján. Ezekben a hónapokban a vidéki személyforgalom