Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

terv kezdő évéhez - 1947-hez — viszonyítva csaknem ötszörösére nőtt. A némileg emelkedett javítási munkavolumen az indulási értékhez közelített, míg az eladási és szerviz bevételek - részben az emelkedő árszínvonaltól is befolyásolva - folyó áron az induló év kétszeresét jelentették, összességében a Bosch gyár magasan túlteljesítette 3 éves tervelőirányzatát. A fejlődés igéretét rejtette magában az a tény, hogy az össztevékenység mintegy két és félszeres bővülésen belül a termelés megötszöröződött mind értékét, mind volumenét tekintve gyaránt.

19 Az első hároméves tervidőszak eredményei a Bosch gyárban A mindinkább kibontakozó és fellendülő közúti járműgyártás - amelynek fellegvárai az 1949-ben termelni kezdő Csepel Autógyár (volt Dunai Repülőgyár) és az ugyanazon évtől Ikarus Karosszéria és Járműgyár (egykori Uhri Testvérek Karosszéria Gyára és az Ikarus Fém- és Hűtőgyár Rt. összevonásából) néven létrejött autóbuszgyár, a traktorok a dömperek nagysorozatú gyártását folytató Vörös Csülag Traktorgyár (egykori HoffherSchrantz Rt.), valamint a motorkerékpárokat készítő Danuvia és Csepeli Motorkerékpárgyár voltak - kellő hátteret és alapot - biztosított a gépjárművillamossági tartozékok emelkedő volumenű és értékű gyártásához. Különösen kedvezőkké váltak a feltételek a Steyr motor- és járműlicenc vásárlást, továbbá a gyártási profilok felosztásának megnyugtató rendezését követően. Az első ötéves terv közúti járműgyártási előirányzatainak ismertté válását követően pedig egyenesen parancsoló szükséggé vált a Bosch kollektíva számára a termelési kapacitás nagymérvű növelése is. E cél érdekében történtek az utolsó tervév nagyjelentőségű területbővítési intézkedései is. Az első hároméves terv árutermelésére vonatkozó adatok elemzéséből kitűnik, (1.táblázat), hogy a készárutermelés ötszörösére, a teljes termelési - javítási érték 2,2szeresére nőtt, oly módon, hogy közben a korábbi években meghatározó jellegű javítási munkák még csekély mértékben vissza is estek értékrendjüket tekintve. Az üzemből kikerülő termékek skálája igen széles: a hűtőszekrénytől a gázóráig - Bosch örökségként szinte minden megtalálható, mégis egyre markánsabban bontakoznak ki az évek folyamán az autóvillamossági felszerelési tárgyak és tartozékok köréből a villamos gépek csoportjai. Az árutermelés kifejlődése - összevetve a másik két tevékenységi terület alig-alig fejlődést rrutató eredményeivel — világosan aláhúzza a még az 1940-es évek első felében megindított majd 1946/1947 fordulóján középpontba állított és sikeresen megvalósított átállás jelentőségét a vállalat további élete szempontjából. A hároméves időszak egyéb fontosabb mutatóit áttekintve (2. táblázat) valamennyi területen a kedvező előrehaladás adatai regisztrálhatók. A termelés révén nőtt a nyereség a dolgozók száma kevésbbé emelkedett, mint a fizikai állományé, jóllehet ekkor kellett a termelés műszaki-adminisztratív személyzeti apparátusát kiépíteni. A beruházott vagyon a folyamatos helyreállítás és az új gépvásárlások révén több, mint egyharmadával növekdett. A fellendíteni tervezett közúti gépjárműgyártás villamossági tartozékainak kellő számban történő előállítása céljából szükségessé vált a Bosch kapacitásának növelése. Első lépésként 1949-ben a termelő terület bővítésére történtek intézkedések. A csatolt 3. táblázat a Bosch gyár területi fejlődésének egyes állomásait mutatja, míg a 4. táblázat lehetővé teszi a területgyarapodás korabeli térképen történő nyomonkövetését. Az első ötéves terv kezdetére a gyári összterület csaknem ötszörösére, a beépített terület majdnem 5000 m

2-re nőtt meg. A további fejlesztést szolgálta egy újonnan felépítendő, kor_szerű üzemi épület tervezésének, majd beruházási munkáinak beindítása. Az alig néhány műhellyel, raktárral rendelkező gyárban 1950 elején - a fejlesztések első lépcsőjének befejezésekor - már 26 műhely üzemelt. A munkagépek és villanymotorok együttes száma