Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

1947-ben a vállalat saját hároméves terve szerint 181 dolgozóval működött. Miután a 3 éves terv egész időszakában folyt az üzem fejlesztése, bővítése, az 1947 elején kidolgozott vállalati 3 éves középtávú terv nyilván nem tartalmazhatott reális termelési koncepciókat. Már 1947-ben is a tervhez képest 25%-kal nagyobb termelést értek el. Ezért sokkal nagyobb szerephez jutottak a vállalati termelésben az operatív — a piaci kereslethez igazodó - tervek. 1947-ben a fő termékek csoportját az akkumulátorok, feszültségszabályozók, Diesel-motorokhoz készülő gyújtógyertyák, villamos forgórészek (dinamókhoz) s más kisebb autóvillamossági cikkek tették ki. A termelés értéke ekkor még a vállalati éves összbevételnek csak alig egynegyedét biztosította. A javító tevékenység pénzbevétele az összbevétel több mint 40%-át, a kereskedelmi bevétel mintegy 35%-át adta a 6.5 mFt-os évi bevételnek. E viszonyszámok arra utalnak, hogy a vállalat lényegében az 1930-as évek végéhez hasonló tevékenységet folytatott. A második világháború éveiben megerősödött termelő karakter a kiürítés és pusztítások miatt még nem volt elérhető. A termelés volumene az 1943. évi háborús csúcshoz viszonyítva 16—20% körül mozgott. A gyárhoz érkező megrendelések nagy volumene, a még nem helyreállított termelő berendezések s a vevők megtartásának igénye vezetett a külső vállalkozók és kisebb magánkisiparosok részgyártás útján történő foglalkoztatásához. E tevékenység felvétele nemcsak előlegek és anyagok kiadásával járt együtt — mivel a legtöbb vállalkozó csupán kapacitással és gyártási tapasztalatokkal rendelkezett — hanem a gyár műszaki munkája iránti igényeket is fokozta. A kisebb, speciális üzemek ui. megkívánták a rendelkezések elfogadásával egyidejűleg az alkatrészek gyártásához szükséges rajzok, pontos méretek, műszaki feltételek és követelmények megadását is. A termelés felfuttatását akadályozta a megfelelő nyersanyagok, félkészáruk és a kooperáló partnerek hiánya is. A főbb anyagokat, mint pl. a vas, vaslemez, réz, bakelit, bronz és ólom a belső piacról, majd a fellendülő külkereskedelem útján — felhasználva a Bosch kapcsolatokat és külföldi érdekeltségi hálózatot - Francia- és Svédországból, Svájcból és Ausztriából szerezték be. A nyersanyagok minősége eléggé egyenetlennek bizonyult. Eredménynek számított 1947-ben a legfontosabb anyagokból biztosított 90 napos raktárkészlet. Jelentős előnyt jelentett a javítási munkáknál a szabvány Bosch villamossági szerelvényekhez beszerezhető (francia, svéd és svájci érdekeltségektől) eredeti alkatrész- és félkésztermék. Az egykori társgyárakkal még 1946-ban felvett összeköttetés fenntartása és lehető bővítése céljából az anyagbeszerzési és kereskedelmi osztályokról az együttműködés folyamatossá tételére többízben is külföldre utaztak. A stockholmi és genfi Bosch gyárak e szempontokból kisebb jelentőséggel bírtak, de a megrendelt árukat rendszeresen leszállították. Fontosabb szerep jutott az 5000 dolgozót foglalkoztató franciaországi Lavalette-Bosch gyárnak, amely szinte valamennyi autóvillamossági árucikkben szállítóképes volt. E kapcsolat felvételéhez és kiépítéséhez nyilván az egykori anyavállalat központjának jóváhagyására is szükség volt. A Bosch központ — bár a budapesti gyár elvesztését befejezett tényként tekintette - mégis hozzájárult a nélkülözhetetlen szállítások beindításához. Ez a kedvező fejlemény hozzájárult a magyar közúti közlekedés újjáépítéséhez. A megállapodás révén beinduló szállításokat a MOGURT bonyolította le. Bár az import nem volt egyenletes a pénzügyi nehézségek miatt, mégis a legfontosabb nyerstermékekből többszáz darabos tételekhez jutott a gyár. A dinamók, indító motorok, gyújtó mágnesek és Diesel-motor tartozékok javítása a beszerzések révén gyorsan és jó minőségben volt végezhető.

15 A vállalatoknál előállított, ületve javított termékek kiadása előtt a kísérleti-technikai osztály műszeres vizsgálatokat végzett. Korábban csak egyes mintadarabokat vizsgáltak meg kiszállítás előtt, de miután az 1947. évi nagy volumenű autóhűtő javítási munkák 3/4-ét a vevők megreklamálták, bevezették az egyenkénti minőségellenőrzést. Később közvetlenül a stuttgarti vállalat adott műszaki segítséget a hűtőjavításhoz. Tény, hogy ejaví-