Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

4. AVI Jegyzőkönyv a Pénzintézeti Központ részére. 1947. aug. 29. 5. AVI Jelentés a Szovjetunió Magyarországi Vagyonát és Vállalatait Kezelő Hivatalnak. 1947. okt. 2. 6. AVI Vezetőségi beszámoló. 1947.jan. 1. 7. Schwender8. 8. A dokumentumot közli Jenéi Károly-Rácz Béla-Strassenreiter Erzsébet: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért 1944-1948. Bp. 1966. 218-219. - A Bosch gyári üzemi bizottság megválasztásáról Ságvári Ágnes is megemlékezik: Az üzemi bizottságok megalakulása 1945. c. tanulmányában (Századok 1962. 805) Szerinte még ott is ahol az ÜB-k kizárólag szociáldemokratákból álltak, mint pl. a Bosch Kft-nél, ott is a jelentléti ív közös részvételről tanúskodik. E megállapítás ellentétben áll a vállalati iratanyagból nyert adatokkal, mely szerint a 7 tagú testületben a kommunisták is képviselethez jutottak. 9. Mód Aladár: Az üzemi bizottságok és az újjáépítés. Szakszervezeti közlöny. 1945. jún. 1. sz. 10. A Magyar Bosch üzem története. Összefoglaló jelentés 1945. 2—3. (Továbbiakban:Magyar Bosch) - A szociáldemokrata párt kezdeményezésére indult akció azonban jogilag nem volt törvényesíthető. Hasonló szövetkezetesítési törekvések a vidéki és a fővárosi gyárakban ezekben a hónapokban igen gyakoriak. Jenéi—Rácz-Strassenreiter i.m. 24. 11. Schwender 8. 12. AVI Fellebbezés Budapest Székesfőváros Polgármesteréhez. 1945. ápr. 6. 13. Kisörssy Aladár maga is húzódozott a megbízás elvállalásától. 14. AVI Budapest Székesfőváros Polgármesterének vállaltvezetői megbízást visszavonó határozata. 1945.aug. 11. 15. AVI. Az Iparügyi Minisztérium 54.782.V/2. 1945. sz. leirata. Ster József a kezdettől fogva, vagyis 1918-tól dolgozott a vállalatnál. Az évek során, bár csupán ipariskolai végzettséggel rendelkezett, egyre magasabb tisztségeket töltött be. 1936-tól Dierolf Ágoston német állapolgárságú mérnökkel együtt a korlátolt felelősségű társaságként működő cég ügyvezetője. A háború évei alatt a mind számosabban alkalmazott német állapolgárságú, Stuttgartból Budapestre kiküldött vezetőkkel és az újonnan kinevezett Nádas Géza és Rohrmann István cégvezetőkkel szemben háttérbe szorult. 1945-ben az Igazoló Bizottság egyhangúan igazoltnak minősítette. Vezetői helyzetét erősítette, hogy a magyar cégjog szerint, miután az említett két cégvezetőt gyakorlatilag nem igazolták cégjegyzési jogukat az elmenekült Dierolf Ágostonéval együtt törölték, ő volt a cég egyetlen jogszerű vezetője. Ezért is került sor a különböző iparfelügyeleti szervek által eszközölt vállalat vezetői kinevezések visszavonására. Bp. Fővárosi Bíróság. Cégirattár Cg. 37603. 16. Magyar Bosch. 3. 17. AVI. Vezetőségi beszámoló. 1—3. 18. Magyar Bosch 3. o. Nincs tudomásunk, hogy az ,J£gyesült Bosch munkások" a jelzett munkálatokért és befektetésekért milyen térítést kaptak. 19. Magyar Bosch. 4. 20. Simon László: Visszaemlékezés. Bp. 1979. febr. 26. 21. AVI Bejelentés a 2490/1945. MB számú rendelet alapján az Elhagyott Javak kormánybiztosának. 22. A Bosch Róbert Kft céghez kiküldött igazoló bizottság iratai:Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban BFL) XVII. 779 sz. A 394. a sz. Igazoló Bizottság anyaga. 23. Magyar Bosch. 3, 24. AVI. Vezetőségi beszámoló 1947. jan. 1—3. 25. Schwender 9. A cég az alaptőkéhez kb. 10-20 000 pengőt adott. 26. Magyar Bosch 3. 27. Schwender 10. 28. Magyar Bosch 4. 29. AVI Mérlegmelléklet. 1945. dec. 31.