Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

A vállalat jelen okmány kiadásáról egyidejűleg értesítést kapott. A fent megjelölt részvények által képviselt vagyontömegben fenti módon való részesedés abban az állapot­ban száll át, melyben az a Magyarországgal kötött fegyverszüneti szerződés napján, illetőleg - amennyi­ben a vállalat által elfoglalt területnek az ellenségtől való felszabadítása a fegyverszüneti egyezmény meg­kötésénél (1945. jan. 20.) később történt, úgy - a felszabadítás napján volt, azzal, hogy a Vörös Hadse­reg érdekében történő változások figyelembe vétetnek. Abban az esetben, ha a fenti átadás következtében bárki kárt szenved és a magyar kormányhoz, illetőleg annak bármely közegéhez, vagy a vállalathoz fordul követeléssel, úgy a követelés ügyében a Szovjet­unió a magyar kormánnyal, vagy azzal a kormánnyal egyetértésben dönt, amelynek az igényttámasztó fél állampolgára. - Fogadja Marsall Ur mély tiszteletem kifejezését. Budapest, 1946. augusztus 8. Csukásy G. Lajos s. k. dr. Erőss János államtitkár a Jóvátételi Hivatal elnöke h. miniszterelnökségi min. osztályfőnök a Német Javak főosztály vezetője" 1945. szept. 30-án nevezték ki dr. Farkas Ferencnét főkönyvelőnek, az iratok máso­dik helyen történő aláírásának jogával, 52 egyúttal ő képviselte a felügyeletet gyakorló szovjet igazgatóságot is. 53 Az új főkönyvelő igen pontosan vezetett jól működő adminiszt­rációt talált a vállalatnál. A könyvelést a legmagasabb mértékű infláció idején is nagy kö­rültekintéssel végezték. Külön büszkeséggel tekintettek a gyáriak az igen fontos műszaki dokumentációkat tartalmazó tervtárra, amit a forgalom növekedésével egyidejűen fej­lesztették azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a járművek villamos-berendezéseinek és a dieselesítés kérdéseinek változatlanul a szaktekintélyei maradjanak. 54 Az új és immár részletesen tisztázott tulajdonjogi helyzetet tekintetbe véve Ster József saját maga kérte felmentését. Kérelmét az Ipari Minisztérium elfogadta, 55 de a szovjet felügyeleti szerv változatlanul megerősítette a vezetői pozíciójában. A gazdasági viszonyok javulásával — deflációs pénzpolitika ellenére — a hitelüzletek is fellendültek. A Bosch a kőolajtermékek beszerzésénél — termelésének fontosságára hivatkozva — soronkívüliséget élvezett, s ha szükségesnek mutatkozott, fizetési haladékot is kapott. 56 A Kereskedelmi és Iparbank, a szovjet vállalatok pénzintézete, finanszírozta a céget. Hosszú és rövid lejáratú hiteleket nyújtott, lebonyolította az átutalásokat, kezelte a betétállományt. A bank tevékenysége biztonságot jelentett a vállalat részére. 57 A stabilizáció után a Bosch tovább erősítette helyét a gépjármű villamossági szakma magas követelményeket igénylő javítási és szerelési munkáiban, s ami a legjellemzőbb, fokozatosan álltak rá saját áru gyártására, bérmunkát is vállaltak. 58 Többnyire akkumu­látorokat, intőkarokat, feszültség-szabályozókat, elektromos kürtöket és kapcsolókat készítettek. 59 A növekvő áruhiány és az import lehetőségének kisesése tovább ösztönözte a kész­áruk, alkatrészek gyártását, s ez komoly hasznot is hajtott. Az 1946—47-es évek fordu­lójától kezdett megváltozni a vállalat arculata. Fokozatosan háttérbe szorultak a javítási, szerelési munkák, majd néhány éven belül eltűntek, s egyeduralkodóvá vált a készáru­gyártási profil.

Next

/
Oldalképek
Tartalom