Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)
II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949
vagyonrészek megszerzése kizárólag az ő ingyen adott munkájuk, és önként vállalt áldozatuk eredménye. És mint olyan az „Egyesült Bosch Munkások" magyar vagyona más megítélés alá esik, mint a Bosch cég vagyona." 18 Az 1945 évi tevékenység összefoglaló bemutatása az ügyvezetői jelentésben található. Ezek szerint a kezdeti létszám február és március hónapokban átlag 25—30 fő, április és július között 80, december végére pedig 110 fő (85 munkás és 25 tisztviselő) volt. A tisztviselők körébe sorolták az eladókat, az anyagbeszerzőket, az élelmezési ügyintézőt és a három művezetőt is. 19 1945 júliusában „Igazoló Bizottság" kezdte meg működését. Augusztus hónaptól csak azok dolgozhattak, akiket igazoltnak minősítettek. A bizottság munkáját a leghathatósabban Aniot László UB tag segítette, aki személyesen ismerte a dolgozókat. 20 Az előzményekhez hozzátartozik, hogy 1945, ápr. 30-i 63 tisztviselőnek — közöttük hat cégvezetőnek, illetőleg főtisztviselőnek — és tíz munkásnak mondtak fel, zömmel azért, mert nem jelentek meg munkahelyükön, néhányuknak pedig Jobboldali magatartásuk" miatt. 21 Az igazoló bizottság 129 gyári alkalmazott magatartását vizsgálta felül. Közülük 114 személyt igazolt. Feddésben részesítettek 5 főt, előmenetelből kizártak 7-et, alkalmatlannak minősítettek 3 személyt. Állásvesztésre 7 személyt ítéltek. Ez utóbbiak főleg nyilas érzelműek voltak és résztvettek a zsidó javak eltulajdonításában. A vállalat itthonmaradt vezetői közül Ster Józsefet igazolták, Nádas és Rohrmann cégvezetőket alkamatlannak minősítették. Az igazolási tárgyalások során egészen az 1920-as évekig visszamenően vizsgálták az alkalmazottak és a cég életét, történetét. Az igazolások eredményeként sorra eltávolították a szélsőjobboldali — nácibarát érzelmű alkalmazottakat és új, tisztultabb, szabadabb légkörben folytatódhatott az üzem újjáépítése, tevékenysége. 22 A forgalom hónapról hónapra progesszíven emelkedett, 1500 darab készüléket adtak el, de a beszerzett és felhasznált készleteket csak igen nehezen tudták pótolni, mivel az árubehozatal és a hazai gyártás szünetelt. 23 Kereskedelmi politikájuk hányelvének a készpénzért való eladást tekintették, napi bevételüket igyekeztek áruba, gépekbe és termelési berendezésekbe fektetni. Kezdettől fogva az anyag és alkatrészellátás volt a legfontosabb probléma. A szűk lehetőségeket is kihasználva felkeresték a budapesti és vidéki piacokat, magánszemélyektől vásároltak. 24 1945 szeptemberében létrehozták a Magyar Gépkocsiüzem RT-t, (MOGURT). Feladatát képezte az országban a gazdátlan gépkocsik és gépkocshoncsok összegyűjtése. A szakmába tartozó vállalatok az összegyűjtött járműveket üzemképes állapotba helyezték, a használhatatlan roncsokból pedig a még épségben maradt alkatrészeket kiszerelték és felhasználták. A MOGURT működéséhez a felhasználó vállalatok biztosították az alaptőkét. 25 1945-ben kb. hatezer kisebb-nagyobb javítási munkát vállalatak és végeztek el. Főleg mágnesek, dinamók, indítók, nyersolajszivattyúk és szabályozók helyrehozatalán fáradoztak. Mindezekhez járult naponta tíz-tizenöt gépkocsi elektromos berendezéseinek felújítása. 26 Folytatódott az akkumulátorok helyrehozatala. Erre lehetőséget az 1943-ban létesített, majd a Tünde utcában telepített részleg biztosított. Sikerült még anyagokhoz jutni a szovjet tulajdonba került Tudor Akkumulátor Gyártól is. 27 A felsoroltakon kívül alkalmailag rádiókészülékek és elektromos hűtőszekrények javításával is foglalkoztak. 28 Az infláció az év második felében felgyorsult, ezért az 1945. XII. 31-i leltár aktíváit és passzíváit fenntartással kell fogadnunk, mert az ingó és ingóságok értéke naponta változott, s az eladott áruk értéke - ha nem sikerült befektetni azonnal - sokszor nem fedezte az újratermelés költségeit. Az egyes tartozások és követelések értéküket vesztették, míg egyes - a mérleget döntően befolyásoló — tételek kimunkálására adatok híján nem volt lehetőség.
