Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig

da utcából és Szegfű utcából egyaránt 6—6 van a fővárosban, Tátra utcából 7, Szamos utcából 5, Szabadka és Zenta utcából pedig egyaránt 4. Az azonos utcaneveket sokszor kifogásolják a napilapok hasábjain, a rádióban és a televízióban. Sürgetik ezek rendezését és nem értik; miért késik megváltoztatásuk? Remélhetőleg a dolgozatban elmondottak megvilágították, hogy mennyi szempontot és tényt kell figyelembe venni az utcanevek adásakor, megváltoztatásakor. * * * A levéltár szerepe az utcanévadásban. Az utcanévnyilvántartás,mint kutatási segédlet A Fővárosi Közmunkák Tanácsa, majd a Fővárosi Tanács V. B. Utcaelnevezési Bizottságában levéltáros is működött. 1960. októbere óta a Fővárosi Levéltár a véleményadó intézmények körébe tartozik. így az utcanévadás előkészítő szakaszában megkapja a javasolt elnevezéseket, melyekről — főként a helytörténeti vonatkozásokat figyelemmel kísérve — véleményt ad. A „Budapest székesfőváros központi igazgatásának szervezetéről alkotott szabályrendelet (1942)" 13. fejezete rögzítette a Levéltár feladatai között az „utcák, terek régi és új elnevezéseinek nyilvántartását." Az „Érvényes utcanevek nyilvántartása (BFL XXXII. 298)", mely egyben biztonsági példánya az Igazgatási Főosztály fentebb említett utcanévkataszterének, az I—XXII. kerület utcáinak következő adatait tartalmazza: az utca jelenleg érvényes neve betűrendben, az elnevezési határozat száma, a névadó hatóság, a név indoklása, az utca korábbi nevei. Négy betűjellel az utca jellegére is utal (V—védett, E—egyedi utcanév, M—meg nem változtatható név, T—többes utcanév). A megszűnt utcanevek nyilvántartása nem tekinthető teljesnek, kiegészítendő az 1950 előtt önálló községek és városok egyesítés előtti utcanévanyagával. Értékes az 1942—1949 között vezetett füzet formátumú nyilvántartás, mely a fenti adatokon kívül az ingatlanok akkori helyrajzi számát és a házszámokat is közli. (BFL XV. 271.) Az utcanév önálló kutatás tárgya is lehet. A hivatalos utcanévadás időszakára vonatkozóan a téma forrásainak fő lelőhelye a Fővárosi Levéltár említett nyilvántartásai mellett az elnevező hatóságok hatanyaga. Az időszakonként — nagyobb rendezések után megjelenő utcanévjegyzékek (az FKT utcanévjegyzékei, s az 1950-től évenként megjelenő Budapesti Útmutató), valamint a hírlapirodalom vonatkozásában: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és annak Budapest Gyűjteménye, az Országos Széchenyi Könyvtár, ugyanígy a budapesti térképeket őrző gyűjtemények (FSZEK, OSzK, OL, BTM, Hadtörténeti Levéltár, BFL) szintén források lehetnek. Jegyzetek 1. Budapest Főváros Tanácsának 7/1976. sz. rendelete az utcanév és a településrésznév megállapításának általános szabályairól szóló 1/1976. (III. 15.) MT. TH sz. rendelkezés végrehajtásáról. 2. Eperjessy Kálmán: A magyar falu története, Bp. 1966.55. 3. Schmal! véleménye szerint a Vár és a Víziváros XVII. század végi felmérésekor az Udvari Kamara már gyakorolta a hivatalos utcanévadást. A nevek azonban a spontán kialakulásra engednek következtetni.