Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig

ság 1952. július 3-i ülésén elhangzott, hogy ,,a főváros sok évszázad alatti kifejlődését tükröző kerületi elnevezések — ha a haladó történelemtudomány szempontjából is értékesek — továbbra is maradjanak fenn."

74 A kerületek új nevehe meglepő javaslatok is érkeztek be: „még mindig a régi, Habsburg uralom és részben a Horthy rendszer alatt kapott nevet viselik" a kerületek... „Ezek nem illenek a szocializmust építő fővároshoz." A javasolt új nevek között Budavára, Frankel Leó, Marx-Engels, Rákosi, Hunyadi kerület stb. szerepeltek.

75 1953-ban minden korábbit fölülmúló utcanévrendezés történt. Március 12-én terjesztette a V. B. elé az utcanév Albizottság 202 utcát érintő javaslatát, mely az I—XXII. kerületi összes „klerikális" (szerzetekről, szentekről elnevezett) és reakciós utcanevet megváltoztató intézkedés első üteme volt. E munka során számos kerületen belüli és kerületek közötti azonos utcanév is rendeződött. A bizottság kifejtette, hogy a névadásban a kis utcáknak nem javasolt személynevet, s igyekezett az utcák régi nevét visszaadni. Somogyi Béla és Bacsó Béla neve az előterjesztésben 34 alkalommal szerepelt. Korábban önálló községek egy kerületté alakítása miatt pl. a XVI. kerületben Sashalmon, Mátyásföldön és Cinkotán volt Somogyi Béla utca, s ehhez járult a rákosszentmihályi Somogyi—Bacsó elnevezés; a XXII. kerületben Budafok, Nagytétény és Budatétény egyaránt nevezett el utcát Somogyi Béláról. A V. B. ülésen felmerült a kérdés, hogy a munkásmozgalomtörténet e két jelentős alakjának neve miért került a reakciós utcanevek közé és a V. B. 240/1953. sz. határozatában ezek függésben hagyásával fogadta el az előterjesztést. Megszüntetésük megtörtént. Többszöri előfordulásuk miatt szükséges volt. Egyedül a VIII. kerületben maradt meg 1945 óta a Bacsó Béla utca, Somogyi Béláról azonban csak 1962 óta van utcanév. Az említett kezdeményezések és határozatok ebből a nézőpontból is szemléletes képet rajzolnak az 1950-es évek első felének politikai légköréről. A külső kerületekben a földrajzi nevek, környező épületek nevei kerültek a javaslatba, így pl. a III. kerületben az Amfiteátrum u., Hegesztő u., a XIV., kerületben a Szövőgyár u., Szilaspatak tér, XXII. kerületben Promontor u. Kastélymúzeum utca. Az 1953. december 3-i V. B. ülés két „utcanév témában" is határozatot hozott. A peremkerületek 531 utcájának adott új nevet (részben többes nevek, részben névtelenek voltak), valamint a reakciós utcanevek végleges rendezésének II. üteméről döntött. Ez utóbbit hosszú előkészítés előzte meg. A Népművelési ÁB 1953. szeptember 9-én tartott ülésén vizsgálta fölül a 135 nevet. Ortutay Gyula javaslatára lekerült a megváltoztatandó utcanevek köréből a Kapisztrán tér (I. ker), a Kiss Áron u. (XII. ker.), a Fráter György u. és tér (XIV. ker.) és a Mikó Imre u. (I.ker.). Gerevich László pedig a szájhagyományként élő régi utcanevek felkutatását javasolta, s felajánlotta a BTM segítségét, így került az új nevek közé a Dömös u. (III. ker.), a Nyerges és Lakatos u. (XIV. ker.) Wellmann Imre a Fővárosi Levéltár nevében a régi népi eredetű utcanevek feltárására tett ígéretet. A bizottság szerint a Gyóni Géza u., az Eszperantó u. megszüntetése sem indokolt, és ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy a Szent István utca helyett ne Paprika utcát, a Miasszonyunk útja helyett ne Bajor Gizi utcát javasoljanak.

76 Az utcanévbizottság e vélemények figyelembevételével tette meg javaslatát a V. B.-nek. Az említett ülésen elhangzott az a probléma, hogy az elnevezési határozat után az utcanévtáblák sokszor több hónapos késéssel kerülnek ki, s így a lakosság — bár a sajtó annakidején tájékoztatta a változásról — meglepetéssel és ellenérzéssel fogadja az új nevet. A december 3-i ülésén a V. B. összesen 666 új utcanevet fogadott é*l. Az új XV., XVI., XVII. kerületi utcanevek között szinte kivétel nélkül tárgyak, fogalmak, a földrajz, élővilág köréből vett szavak találhatók, személynév egy sincs. A nevek között korunk technikája és társadalmi berendezkedésünk fogalmai is felfedezhetők, pl. rendelő, rádió, művezető, szabadföld, tervező, gondnok, de az ekkor adott szövetkezeti, közigazgatás, ötévesterv, újító és eltanuló utcanevek nem mentek át a gyakorlatba, ma már nincsenek. Az évenként kb. 400 utcanevet érintő elnevezés és változtatás a tájékozódást megne-