Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig

8. művészek (Barabás, Cinka Panna, gr. Zichy Géza) 9. társadalmi élet egyéb kiválóságai (Rökk Szilárd, Veres Pálné, gr. Sándor Móric) c) régi magyar családnevek (Forgách, Héderváry, Pálffy) 3. Hagyományosak (Akácfa u., Kisdiófa u., Pala u., Próféta u.) 4. Visszaállítandók ( 15 db) (Bomba tér, Khályhegy u., Határ u., Újlaki rkp., Kishíd u., Nagyhíd u., Hold u. Országház tér, Gyár u. Stáció u., Zeige u., Borz u., Valero u., Illés u., Bástya sétány). Egyéb nevek: (529 db) 1918 utáni elnevezések (619 db) Tehát a 2250 (I—XIV. kerületi) utcanévből a bizottság ekkor 1102-t megtartandónak ítélt.

51 A munka során kikristályosodtak a névadásban követendő elvek is, melyek között a régi szempontok mellett (utcanév rövidsége, kettős utcanevek kiküszöbölése, elferdített nevek helyesbítése, hasonló hangzású nevek kerülése) az alábbi újabb követelményeket rögzítették : Az intézményekkel, szobrokkal, emlékművekkel összefüggő névadáskor az elnevezés helyileg összhangban legyen. Személyi elnevezéseknél az erkölcsi előfeltételeket is alaposan mérlegelni kell. A névnek valamely eseménnyel való szoros kapcsolata, vagy a személynek a főváros történetében kiemelkedő szerepe nyilvánvaló legyen. A helyi történeti patinát kapott utcanevek visszaállítása helyesen csak úgy értelmezhető, hogy azt az eredeti helyén kell végezni, más helyre átvitele történetietlen, félrevezető, egyszóval értelmetlen — tette hozzá Bánrévy György az utcanévrendezési bizottság tagjaként.

52 Célravezető és új módszer volt az átfogó névrendezés előkészítéseként a védett utcanevek listájának összeállítása, bár az a politikai változások következtében sokszor módosításra került. 1948 márciusára e hatalmas munka konkrét tartalmában sok esetben túlhaladottá vált, s elveinek hasznosítása is csak jóval később történhetett meg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1946 végén elfogadott ügyrendmódosítása után az FKT Budapesti Tanácsának ülése hozott határozatot az utcák, terek elnevezéséről, melyet 6 fős utcaelnevezési szakbizottsága készített elő.

53 A Gazdasági Főtanács 1948. március 13-án tartott ülésén 533/1948. szám alatt az FKT megszüntetését célzó intézkedésre hozott határozatot.

54 Ettől kezdve a Közmunkatanács utcaelnevezési ügyekben többé nem döntött. Az FKT és a Fővárosi Pénzalap az 1948. éviXLIV. tc. alapján 1948. december 31-én szűnt meg. „Az utcaelnevezések ősi joga a népképviseletre, a főváros önkormányzatára szállott vissza" — írta 1948. augusztusában Budapest székesfőváros Polgármestere, s az utcaelnevezések ideiglenes rendezésére a polgármesteri III. ügyosztály elnökletével „Utcaelnevezési előkészítő bizottság" alakítását határozta el. A bizottság javaslatait a III. ügyosztály szakbizottsága (városrendezési) elé terjesztette, mely mint az autonómia szerve ezen ügyeket megtárgyalta. Végső határozatot a polgármester hozott.

55 Az utcanévadás szélesebb alapokra helyezésére 1948. augusztusában a polgármester a kerületi elöljárók kötelességévé tette, hogy a közvélemény és a lakosok javaslatainak kiértékelésére kerületenként szűkebb bizottságot alakítsanak.

56 Az utcaelnevezési bizottság 1948. október 18-án ült össze először. Az FKT által már nem tárgyalt, valamint a kerületi elöljáróságoktól beérkezett javaslatokat elemezték; összesen 81 beadványt. A Magyar Ifjúság Országos Tanácsának Sajtótitkársága utcák elnevezésére történelmi évszámokat javasolt;

57 a számokról való elnevezést, mivel a posta munkáját nehezítené, a bizottság elutasította.