Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig

Takáts Rózsa A FŐVÁROSI UTCANÉVADÁS ELVEINEK ÉS GYAKORLATÁNAK ALAKULÁSA NAPJAINKIG Az utak, utcák, közterületek neve mindig a sok vitát kiváltó, közérdekű témák közé tartozott. Utcájának, tágabb környezetének földrajzi neve — az egyre hatékonyabb honismereti mozgalomnak is köszönhetően — ma már mindenki számára személyes kérdés. Ujabb időszakok „történelmi távlatúvá" válásával egyre sokasodnak a nagy alkotók, társadalmi jelentőségű személyiségek, akiknek utcanévvel való megtisztelését hiányolják egyének, társadalmi, tudományos és művészeti körök, intézmények. Büszkeségünkre: nincs az a nagymérvű építkezés, amely az utcanévre méltóknak elegendő utcát teremtene, így a megemlékezésnek más — bár költségesebb — formáit is előtérbe kellene helyezni (szobor, síremlék, emléktábla stb.). Budapesten az utcanévadás nem egyéni, vagy csupán szűk testületi tevékenység, hanem véleményadó szervek bevonásával — nagyobb névrendezéskor a tanácstagokon keresztül a lakosság indítványainak figyelembe vételével — történik. Részben e tény kevéssé ismert volta, részben pedig a Fővárosi Levéltár véleményező szerepe indított arra, hogy a hivatalos utcanévadás szervezeti változásait, illetőleg az elnevezéseknél követett elvek alakulását végigkísérjem. Az önálló tanulmányt igénylő kérdéskörök (mint az utca- és házszámtáblák, vagy a személyek nevét viselő utcáknál szokásos emléktáblák története) csak jelzésként szerepelnek. Ugyanígy a személyekről történő elnevezések mai kérdései és a Budapesten többször előforduló utcanevek elemzése, megszüntetésük problémaköre nem került részletes kifejtésre. E két kérdésben követendő elvek további finomítása, a gyakorlati végrehajtás ütemezése a névadó hatóság és a véleményező szervek együttes feladata lesz. * # * Az utcanév funkciója, jellege ésjellemzó'i „Az utcanév a gyalogos és járműközlekedésre szolgáló közterületek megjelölésére, földrajzi azonosításra, a tájékozódás biztosítására szolgál, emléket állít, ismereteket terjeszt, helytörténeti, néprajzi, nyelvi hagyományokat ápol" — határozza meg a 7/1976. számú tanácsrendelet.

1 E feladatok között elsődleges — az egyéb földrajzi nevekéhez hasonlóan — a topográfiai azonosítás. Az utcanevekben egy-egy település fejlődési folyamatának mozzanatai rögzülnek, s miután e nevek a legnyilvánosabb helyen, a közterületeken hirdetik a lakosság tiszteletét a történelem eseményei, személyiségei iránt, magukon viselik a kor, a társadalom ideológiáját és értékítéletét. Hagyományőrző szerepük mellett így emlékezetitiszteleti funkciójuk is van. E jellemzői folytán az utcanév nem csupán a történeti kuta-