Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)
I. Budapest felszabadulásának 40. évfordulójára - Rainer M. János: Kispest és Újpest ideiglenes képviselőtestületeinek megalakulása 1945-ben
tében mindig jogot formált és tartott a vezérvármegye címre. Az új és demokratikus Magyarország életében Kispest városa, amely Pest vm. törvényhatóságához tartozik, még inkább jogokat kíván formálni ehhez a címhez. Hiszem és remélem, hogy Alispán úr munkája és tevékenysége oda juttat bennünket, hogy valójában kiérdemeljük, mégpedig hatványozottabb mértékben, az egész ország dicsőségéért való küzdelmünkkel az új és független, demokratikus Magyarország vezérvármegyéje címet. A Szociáldemokrata Párt városi képviselőtestületi csoportja nem először vonul be a város képviselőtestületi életébe. Már 1922-ben - a demokráciával karöltve - még az 1886: XXII. tc. alapján megalakuló városnak az életébe egy pár képviselőtestületi taggal bevonult. Ez a párt, tagjai új hangot ütöttek meg a képviselőtestület életében. Ez a hang természetszerűleg kihívta az akkor újkorát élő ellenforradalmi kormányzatnak és pártnak ellenszenvét, csipkelődéseit, gúnyját, megvetését és a kicsiny csoport elég erős volt arra, hogy tiszteletet tudjon szerezni és minden akadály ellenére befolyjon a város képviselőtestületének életébe. Részt vesz a várossá alakulás nehéz feltételeiben és rajta keresztül elsősorban és főképpen a szociálpolitikai kérdéseket tűzi napirendre. Már akkor sikerült elérni, hogy még abban az évben Kispest városban Szülőotthon létesüljön. lisztéit Közgyűlés! Ezek nem voltak könnyű feladatok, különösen abban az időben nem. A tárgyilagosság kedvéért meg kell állapítani, hogy a képviselőtestületben már akkor voltak emberek, olyanok, akik felfigyeltek erre az új hangra és mellőzték a csipkelődést, figyelemmel kísérték a munkánkat. Az 1929: XXX. tc. már lehetővé tette, hogy a szélesebb alapon történt választás eredményeképpen bevonuljon a város képviselőtestületébe 18 szociáldemokrata képviselő. Nem volt könnyű abban az időben ezt az eredményt kivívni. Abban a városban, ahol a jobboldali reakciónak a vezére az embertelen Mester István volt, aki el kívánta gáncsolni a Szociáldemokrata Pártot, és ezen keresztül azokat az elveket, amelyek a város ügyét kívánták szolgálni. A választás sikere után új fejlődés indult meg a város életében. Ez a fejlődés röviden azt jelentette, hogy a város képviselőtestületében a Szociáldemokrata Párt városi képviselő csoportja vezető szerephez jutott. Indítványoz, serkent, segít, kér és követel. Mindent megtesz, hogy a város közönségének és a választóknak bizalmát megérdemelje. Hosszú éveken keresztül vezeti a képviselőtestület életét. A pártok kénytelenek elismerni, nyíltan és burkoltan, hogy a Szociáldemokrata Párt frakciója hozzáértésével, támogatásával, felelősségérzetével nélkülözhetetlen a város életében. A szociálpolitika terén megalkotja a Tüdőbeteggondozó Intézetet, kiépülnek a csatornák. Kispest dolgozóinak áldozatos munkájával a szeméthegyet elhordják, ezen keresztül a város képe megváltozik. Ebbe a tevékeny és alkotó munkába belevág a politika. A fasizmus kísértő jelei megmérgezik a város életét és irtó hadjárat kezdődik minden ellen, ami a haladás ügyét szolgálja. Nem kell külön beszélni arról, hogy a képviselőtestületnek, a frakciónak tagja, Linhardt Antal 5 bajtársunk az üléseken a legélesebb harcot indítja meg a reakció ellen. A kiéleződött helyzet meglátszik a város politikai életén is, ahogy az ország politikai életében megváltozik minden, úgy változik meg a városnak a képe. Komoly adatokat tudunk arra mutatni, hogy nagy harcot folytattunk a villanyszerződés ügyében. A Tröszt ellen minden erőnket összeszedtük. Két évig folytak harcok az áramdíjakért, hogy az óriási díjakat letörhessük. A tárgyalások után nyíltan megmondották, hogy sok tárgyalást folytattak már, de a köz érdekében ilyen hozzáértő és becsületes harccal még sehol sem találkoztak. Minden erőnkkel vezettük a harcot. Ekkor történt az a szégyen, hogy a város polgármesterét felhívták a Belügyminisztériumba, és ott a Tröszt vezető igazgatói vonták felelősségre, hogy vagy feloszlatják a képviselőtestületet, vagy pedig el kell fogadni az árakat. Ebben a harcban a mi csoportunk egyedül maradt, azért, mert azok, akiket fel tudott vonultatni a harc során, a fenyegetésektől megijedtek és megszavazták a Tröszt árait. A modernebb értelemben vett községpolitikának nemcsak belső, hanem külső meg-