Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Breinich Gábor: Harrer Ferenc helye és szerepe a Hazafias Népfrontban 1954-1958

A Hazafias Népfront I. Országos Kongresszusa 1954. okt. 23-án, kritikus időszakban ült össze. A mozgalom a Nagy Imre vonal átmeneti megerősödésének időszakában jött létre, ami rányomta bélyegét, s a politikai irányvonal megváltozásakor bénítólag hatott a további működésére. A kongresszuson a politikai tartalom tekintetében a hazafiság, a haladó, főleg polgári hagyományok ápolása, a nemzeti összefogás gondolata kapott erőteljesebb hangsúlyt, a szocialista célokról kevesebb szó esett.

26 A kongresszus megválasztotta a mozgalom vezetőségét, melynek tagjai közé Harrer Ferencet is beválasztották, mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnökét.

27 A kongresszust követő időszakban a tanácsválasztások lebonyolítása kapta a főszerepet a népfront munkájában. Ennek befejeződése után a további tevékenység céljait illetően a mozgalom bizonytalanabbá vált. 1954. nov. 20-án a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi ülésén Harrer megpróbálkozott a feladatok tisztázásával. Felszólalásában úgy vélte: ,,Hogy hivatását betölthesse (a HNF B. G.) ismernie kell a kívánságokat és a lehetőségeket. Az előbbi megkívánja, hogy állandó kapcsolatban legyen a néppel, az utóbbi, hogy az államhatalmi szervekkel legyen kapcsolatban."

28 A feladatokat a politikai vezetésben, a társadalmi munkák megszervezésében, és az állami szervek befolyásolásában jelölte meg. A politikai vezetés kérdésével kapcsolatban kitért az egyéni panaszok ügyére. Szabó Pál a HNF országos elnöke az alakuló kongresszuson elmondott beszédében olyan értelmű kijelentést is tett, amely az elmúlt tíz év politikai harcai során szerzett sebek begyógyítását vállalta fel a népfront egyik feladataként. Ezt követően egyéni panaszokkal rohanták meg a népfrontot, amely nem rendelkezett az orvoslás tényleges eszközeivel. Harrer felszólalásában elmondta, hogy a panaszokat illetékes helyre továbbítva, méltányos elintézést kért a hozzáforduló emberek ügyében, de kijelentette, hogy felfogása szerint nem az a feladata a népfrontnak, hogy konkrét ügyeket intézzen, hanem az, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben nincsenek ,jkonkrétumok."

29 Felszólalása során a legfontosabb kérdésnek az állami szervek befolyásolását tartva kifejtette, hogy ennek két útja létezik: — egyrészt az országos vonal, a kormányon és az országgyűlésen keresztül, másrészt a helyi és területi vonal a tanácsokon át. Ezen a két úton a Hazafias Népfrontnak a maga közvetítő szerepével fontos feladatot kell megoldania, amely akkor lehet sikeres, ha tisztában vannak azzal, hogy az emberek mit akarnak, s mit lehet ebből teljesíteni. Ezt a transzmissziós szerepet hosszú távon kifutó tevékenységgel, a kívánságok fokozatos teljesítésével képzelte el. Az eredményes működés csak a népfront felé megnyilvánuló bizalom megteremtésével valósítható meg — mondotta - amelynek feltételéül a „fájdalmak" megszüntetését (ez az alacsony nyugdíjak problémáját, a kitelepítettek, a racionalizálás során állásukat vesztettek stb. ügyét jelentette), s a realitásokkal számoló nyilatkozatok megtételét tartotta alapvetőnek.

30 Véleményével kapcsolatban nem alakult ki vita az ülésen. Az elnökség tagjai számos kérdést vetettek fel hiányolva a népfront célkitűzéseinek megfelelő tisztázottságát. Veszélyesnek érezték helyzetüket: egyfelől a bizalom megteremtése volt számukra komoly gond, másrészről pedig a „csodavárás" rájuk nehezedő súlyát érezték túlzottnak. Az elnökség tagjai közül többen felvetették a parasztság korábbi megpróbáltatásai miatt kialakult bizalmatlanságának, s a munkásság lanyha érdeklődésének problémáját a Hazafias Népfronttal szemben. Felmerült a szerveződő falusi olvasó és gazdakörök szervezeti hovatartozásának kérdése is. Jánosi Ferencre a HNF főtitkárára várt a kérdések elméleti tisztázásának feladata, aki az ülésen elsősorban a parasztság körében végzendő szervezési munkáról szólt, s a passzivitása miatt a népfront számára legalább ilyen problematikus munkásságról, illetve a párt mozgalomon belüÜ szerepéről csak általánosságban szólt, az aktivitásuk növelésének szükségességét említve meg feladatként.

31 December folyamán még készült egy tervezet Jánosi Ferenc részére szervezési kérdésről — Olvasókörök és gazdakörök címmel —, amely megpróbálta a népfront felügyelete