Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Szabó Klára: A fővárosi várospolitika 1950-1954. évi történetéhez

51-101 — fő volt. A tanács ülése nyilvános, esetenként azonban a tanács zárt ülést is tarthatott. Az üléseket általában háromhavonként hívták össze, ahol is szavazati joguk csak a tanácstagoknak volt, tanácskozási joggal azonban jelen lehettek azok is, akiket a vonatkozó jogszabályok erre kijelöltek, illetőleg a V. B. titkára felkért, meghívott. A meghívott vendégek száma ezekben az években gyakran elérte, sőt időnként meg is haladta — elsősorban a kerületekben - a tanácstagok számát. A tanácsülés feladatainak teljesítése során határozatot hozott, vagy rendeletet alkotott. Ez utóbbiak kapcsán a tanácstörvény szükségesnek tartotta hangsúlyozni: „A szabályrendeletek nem ellenkezhetnek a törvénnyel, törvényerejű rendelettel, a minisztertanács, a miniszterek rendeletével vagy a felsőbb tanácsok szabályrendeletével."

3 A Budapesti Városi Tanács (továbbiakban: BVT) rendeletei egyébként a belügyminisztérium, a kerületi tanácsok rendeletei a BVT V. B. jóváhagyása után léptek hatályba. A tanácsok javaslattevő, véleményező szervei az állandó bizottságok, amelyek azonban az egyes osztályok munkájához kapcsolódva végezték tevékenységüket, s igen következetlenül munkájukról a V. B.-nak tartoztak beszámolni, bár „szükség esetén közvetlenül a tanácsnak is tehet(nek) jelentést."

4 A tanács végrehajtó szerve a végrehajtó bizottság, (továbbiakban: V. B.) A BVT V. B. tagjainak számát a tanács 1950-ben 15, a kerületi tanácsok V. B. tagjainak számát: 7-15 főben állapította meg. A V. B. tagjai maguk közül elnököt, elnökhelyettest, illetve elnökhelyetteseket, valamint titkárt választottak. A BVT V. B. üléseit 1954 végéig hetenként tartotta, illetve kivételes esetekben rendkívüli ülést hívott össze. A V. B. ülése nem nyilvános, résztvevői a V. B. tagokon kívül az állandó tanácskozási joggal meghívottak, illetve az egyes napirendi pontok tárgyalásának időtartamára külön meghívottak. Állandó tanácskozási joggal akkor az MDP Budapesti Bizottságának, a Belügyminisztériumnak, a városházi pártszervezetnek, valamint az MNDSZ és a DISZ-nek képviselője kapott meghívót a V. B. ülésekre. A V. B. hatáskörébe tartozó pénzügyi-, tervezési-, ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi-, építési-, lakásügyi-, oktatási-, népművelési-, egészségügyi és szociális, , munkaerőgazdálkodási, valamint általános igazgatási és egyéb feladatokat a szakigazgatási szervek látják el. A szakigazgatási szervek a V. B.-nak közvetlenül alárendeltek, tevékenységük központi szakmai hányítását azonban az illetékes minisztérium vagy országos hatáskörű szerv látja el. Az 1950-re kialakított, „erősen politika-centrikus társadalmi berendezkedés"

5

, amelynek egyik fő szervező elve a nagyon erős centralizáció, természetes módon formálta a maga hasonlatosságára a közigazgatást is. A radikálisan megújított városigazgatási szervezetnek így megnövekedett feladatköre mellett az adott körülmények között igen terhes feladatként, a tömegek politikai mozgósítását is magára kellett vállalnia. S mert ez utóbbi volt az új, az előző városigazgatási szervezettől megkülönböztető vonásuk, hangoztatták ezt leggyakrabban. A tanácstörvény országgyűlési vitáján Kádár János belügyminiszterként a következőkben határozta meg a tanácsok feladatait : „A helyi tanácsok megalkotása, az új demokratikus államigazgatási szervek megvalósítása nem önmagáért való célt szolgál. A Magyar Népköztársaság állama lényegének és rendeltetésének megfelelően az állam valamennyi szervének, a központinak éppen úgy, mint a helyieknek, az állam valamennyi tisztviselőjének a fővárosban, a megyében, a járásban éppen úgy, mint falun, kötelessége az ötéves népgazdasági terv sikeres megvalósításán dolgozni, a szocialista társadalom felépítését minden erejével, képességének, tudásának legjavát adva, támogatni. A helyi tanácsok rendeltetése ugyanaz, mint egész államunké: a szocializmus építésének szolgálata, a legszélesebb dolgozó tömegek még fokozottabb mozgósítása e hatalmas történelmi feladat mielőbbi teljesítése érdekében. A helyi tanácsoknak egész államunkhoz hasonlóan fő feladatuk lesz az építés elősegítése, minden erővel való előmozdítása mellett e munka harcos védelmezése a belső