Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

I. Budapest felszabadulásának 40. évfordulójára - Halasi László: Néptanácsok. . . - nemzeti bizottságok (Pestkörnyék, 1944.december—1945. január)

[A pestújhelyi Néptanács alakuló ülése] Jegyzőkönyv mely felvétetett Pestújhely község Néptanácsának megalakuló ülésén 1945. január 20-án. Jelen vannak: a Szociáldemokrata Párt részéről: Öri László, Bakó Mihály, Sándor Dénes a Kommunista Párt részéről: Dankó Demeter, Lencsés János, Kákonyi József és Rosenberg Sándor a Polgári Demokrata Párt részéről: dr. Kassai Lajos, Hajdú János és Szálai Ágoston. Öri László mint a Szociáldemokrata Párt elnöke üdvözli a megjelenteket. Bevezetőjében rámutat arra, hogy ez az első alkalom, amikor a munkásság és polgárság szabadon ül össze és határoz a közösség sorsa felett. Üdvözli a győzedelmes Vörös Hadsereget, melynek kö­szönhető, hogy Magyarországról sikerült a fasiszta hordákat kitisztítani és ezzel megindul­hat a munka a szebb és boldogabb szabad Magyarország felé. Javaslatára a tanács Dankó Demetert választja meg korelnöknek, a jegyzőkönyv vezetésével pedig Öri Lászlót bízza meg. Dankó [Demeter] elnök köszöni a beléje helyezett bizalmat, s kéri a tanács tagjait, hogy pártkülönbség nélkül, legjobb tudásuk szerint dolgozzanak a rombadőlt községünk újjá­építésén. Kéri a tanács tagjai közül az illetékes küldötteket, referáljanak a megszervezen­dő Néptanács munkájáról. Lencsés János, a Kommunista Párt küldöttje vázolja a község lakosságának mai helyzetét. Ismerteti a Vörös Hadsereg szerepét Magyarország felszabadításában. Hangsúlyozza, hogy a munkásság nem egyedül kívánja az ország vezetését magára vállalni, szükséges, hogy a polgárság és a parasztság együtt haladjon az ipari munkássággal, mert az összes néprétegek összefogása teremtheti meg a demokratikus alapon felépült Magyarországot. Hajdú János, a polgárság nevében, hangsúlyozza, hogy mindenkor a szívén viselte a mun­kásság sorsát. Kéri a munkásság két pártjának képviselőit, hogy tegyék félre a pártharcot és a többi demokratikus pártokkal karöltve segítsék egymást az ország újjáépítésében. Első teendők közé tartozik a közellátás minél hamarabbi megszervezése. Kéri a két párt vezetőit, lépjen[ek] érintkezésbe a Szovjet Hadsereg vezetőivel, hogy azt az élelmiszer­mennyiséget, melyet a község lakossága mint pillanatnyilag feleslegeset a nincstelenk se­gítésére felajánl, a község területéről ne vigye el. Kéri továbbá azt, hogy aki felesleges élelmiszerkészletéből önként nem ad át közcélokra, attól karhatalom segítségével ve­gyük el. dr. Kassai [Lajos] kéri, hogy ne legyenek urak és elvtársak, mert új világot akarunk fel­építeni a romokból, azt akarjuk, hogy valamennyien mint elvtársak igyekezzünk ezt fel­építeni. Hangsúlyozza, hogy a most alakult Néptanács feladata a község közigazgatásá­nak azonnali átvétele. A községtanács hatáskörébe tartozik 1. a közigazgatás 2. a közegészségügy 3. a közoktatás 4. a közélelmezés 5. a közüzemek 6. a köztisztaság. Első dolog a közélelmezés megszervezése, a községben levő készletek összeírása alapján továbbá a Vörös Hadsereg megsegítése. A lakosság 16—50 éves korig történő szakma szerinti összeírása, az utcák megtisztítása a romoktól, a Phöbus áramszolgáltató hálóza­tának javítására szolgáló munkaerőnek a rendelkezésre bocsájtása, a kórházban egy kór­termet igénybe venni és a község lakosságának szolgálatába állítani. A Néptanács feladata a község politikai és rendészeti irányítása, a közmunkák irányítása. Rosenberg Sándor megállapítja, hogy az orosz hatóságok képviselői azt kívánják, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom