Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)
II. Tanulmányok - Ujlaki Péter: Az SZDP Községi Frakciójának akcióprogramjai és tevékenysége 1945. március - július
A hosszabb távra tervezett célok szolgálták a fővárosnak mint községnek az érdekeit. Ezek előterében a városrendezésre és Nagy-Budapest megteremtésére irányuló célok állottak. A hosszabb távra elkészített városrendezési keretterv már együtt foglalkozott a fővárossal és környékével mint egységes nagyvárosi településsel. A terv a főváros fejlesztését egy Ê—D irányú tengely mentén kívánta végrehajtani, a Dunával párhuzamosan, mert úgy ítélte meg, hogy ez biztosíthatja leginkább a lakosság gazdasági, egészségügyi, szociális és kommunális ellátottságát. A terv szerint a Duna legyen választóvíz. A budai oldal kizárólag lakó- és üdülőterület legyen, ahonnan minden gyárat és üzemet ki kell telepíteni. Az ipart, a kereskedelmet és a közigazgatási szerveket a pesti oldalra akarta koncentrálni. A terv szakítani akart azzal a városépítési, városrendezési gyakorlattal, amely az egyközpontúságra, a túlzott centralizálásra törekedett. Erre a főváros növekedését akarta felhasználni azzal, hogy az új, fejlődő részeken külső városközpontokat óhajtott létrehozni. Az egyes városrészek gyors megközelítésének lehetőségét és összekapcsolásukat a gyorsvasúti hálózat megépítésével kívánta megoldani. (Elsőként a Keleti pályaudvar és a Széli Kálmán tér (Moszkva tér) között akart földalatti vasútat építeni.) A keretterv gondolt az idegenforgalom fellendítésére, aminek érdekében tervbe vette a dunaparti szállodasor megépítését, valamint a Tabán környékén gyógyhelyi központ létesítését. 48 Ugy véljük, hogy a ma embere 'számára ehhez a tervhez, illetve realitásához semmiféle kommentár nem szükséges. Az akcióprogram elfogadása után a benne foglaltak képezték a Fővárosi Frakció várospolitikai célitűzéseit, melyek annak ellenére változatlanok maradtak, hogy a későbbiek folyamán még két akcióprogram 49 . valamint több, a szociálpolitikával, a közigazgatási státuszrendezéssel, az új fővárosi törvény megalkotásával stb. foglalkozó dokumentum készült. Ezek valamennyien és messzemenően ugyanis figyelembe vették az általunk közölt hatok programpontjait és szellemét. Jegyzetek 1. A fővárosi törvényhatóság megalakításáról az 1872XXXVI. t. c. intézkedett, amelyet 1872. dec. 22-én írtak alá. A törvénycikk legfontosabb előírásai közül említést érdemel a 23. §, amely a törvényhatóságról intézkedett, az 56. §, mely szerint ,,a közgyűlés elnöke a főpolgármester, akadályoztatása esetében a polgármester", az 58. §, amely a közgyűlés hatásköréről intézkedett, a 68. §, amely kimondta, hogy a főváros élén a főpolgármester áll, akit három olyan egyén közül választ a közgyűlés, akik a király által, a belügyminiszter ellenjegyzésével lettek kijelölve, a 74. §, amely a polgármester hatáskörét tartalmazta, a 106. és 107. §, melyek a városházi tisztviselők megválasztásával foglalkoztak. 2. A Szociáldemokrata Párt által a Törvényhatósági Bizottságba küldöttek, akik egyben a Községi Frakció rendes tagjai is lettek: Bánóczi László dr., Bechtler Péter, Halász Alfréd, Hajdú Ernőné, Kertész Miklós, Kéthly Anna, Mayer Béla, Molnár Imre, Némedi Varga Jakab, Révész Mihály dr., Ries István dr., Rotschild Géza, Rozmayer Antal, Steinherz Simon, Pollákné Stern Szerén, Szakasits Árpád, Büchler József, Száva István, Egger Lajos, Popik János, Balassa Ottóné, Fodor Vilmos, Tolnai György, Sántha Vilmos, Szakasits Antal, Kemény Pál, Pásztor Imre, Gartner Pál dr., Takács István, Harangozó Antal. All SZDP tag, akik a Szakszervezeti Tanács listáján lettek delegálva : Pintér János, Kisházi Ödön, Vas (Witteg) Miklós, József Móric, Dédes Gyula, Brumiller László, Schiff Rezső, Kiss Sándor, Bakacsi Lajos, Kopta Károly, Villám János. 3. Bán Antal (nevét április elején magyarosította : Népszava 1945. ápr. 6.) 4. A Községi Frakció ápr. 17-i ülésén az Intéző Bizottság tagjává választották a szakszervezeti küldöttek részéről Bmmiller Lászlót és Kisházi Ödönt. Ugyancsak teljes jogú tagja lett a testületnek Pásztor Imre is azokon az üléseken, amelyeken a munkakörébe vágó ügyeket tárgyalják. (Pásztor
