Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Ujlaki Péter: Az SZDP Községi Frakciójának akcióprogramjai és tevékenysége 1945. március - július

A községi frakció dr. Bánóczi László bejelentéseit egyhangúlag tudomásulveszi és kimondja, hogy a választást közfelkiáltással kívánja megejteni, ennek alapján megválasztja a következőket: Elnök: Szakasits Árpád Titkár: dr. Bánóczi László Vitarendező: Révész Mihály Tagok: Bechtler Péter Kéthly Anna dr. Ries István Rozmayer Antal. Ezekután Szakasits Árpád megköszöni a bizalmat, hangsúlyozza a régi frakció érdemeit és biztosra veszi, hogy az új frakció - méltóan a régihez - amely mindig tisztán ment be és tisztán jött ki az ügyek intézéséből, — fog működni. Bechtler Péter részletesen ismerteti a közgyűlés elmaradásának indító okát. A fő ok az, hogy az orosz parancsnoknak az az álláspontja, hogy a polgármester nem esküdhet fel a törvényhatóságnak, mert Budapest ezidőszerint hadizóna s így a polgármester az ő rendelkezéseit tartozik végrehajtani, márpedig így ellenkezésbe kerülhetne esküjével. Több tárgy nem lévén dr. Bánóczi titkár az ülést bezárja. Bánóczi László s. k. Szakasits Árpád s. k. PI Arch. 283. f. 9/6. o.e. 3-4. lap Az így megalakult Községi Frakció érdekes helyet foglalt el a pártban szervezetileg, mivel közvetlenül a Pártvezetőség fennhatósága alá tartozott, hasonlóan a Nemzetgyűlési Frakcióhoz. Párhuzamosan, mellérendelt viszonyban működött a Fővárosi Végrehajtóbizottsággal, amit mutatott, hogy a Fővárosi V. B. ülésein a Frakció titkára, a Frakció Intéző Bizottságának ülésein pedig a Fővárosi V. B. egy tagja vehetett részt hivavatalból, tanácskozási joggal. Ugyancsak e mellett szól, hogy noha a Fővárosi V. B. kezdeményezte a különböző községpolitikai akciókat, ezek kivitelezésére csak a Frakció jóváhagyása után kerülhetett sor; valamint az is, miszerint az évente összeülő fővárosi pártértekezletnek hivatalból teljes jogú tagja lett az Intéző Bizottság két tagja. A Frakció tagjaira a jelölést a törvényhatósági választás kiírása után a tárgyban összehívott Országos Pártválasztmány 7 tagú jelölőbizottságának kellett megtenni, amelyet mindenkor a saját kebeléből kellett megválasztania. A választottakon kívül a jelölőbizottság teljes jogú tagjai lettek még a Frakció elnöke és titkára, valamint a Fővárosi V. B. elnöke. A jelölőbizottság az általa összeállított jelölőlistát eljuttatta a párt főtitkárához, aki a pártvezetőség elé terjesztette. A végső döntés joga az Országos Pártválasztmányé volt, amely titkos szavazásra bocsátotta a jelöléseket. (Amennyiben a jelölőbizottság és a pártvezetőség javaslatai között eltérés volt, úgy a jelölőbizottság javaslatát a bizottság mgválasztott előadója nyújtotta be a Pártválasztmánynak.) A Frakció tagjává történő megválasztásnak alapvető kritériuma volt a legalább ötéves párttagság. A Frakciót az általa megválasztott Intéző Bizottság irányította. Az IB ezután saját tagjai közül megválasztotta az elnököt és a titkárt. (A titkár személyét a pártgyűlések (kongresszusok) után kifejezetten és kizárólag a Pártvezetőség jelölte ki.) Az IB készítette elő a TB elé kerülő ügyeket; javaslatot tett a közgyűlési felszólalókra, az előterjesztések