Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Ujlaki Péter: Az SZDP Községi Frakciójának akcióprogramjai és tevékenysége 1945. március - július

Újlaki Péter: AZ SZDP KÖZSÉGI FRAKCIÓJÁNAK AKCIÓPROGRAMJAI ÉS TEVÉKENYSÉGE 1945. MÁRCIUS-JÚLIUS A főváros pesti oldalának felszabadulását követően 1945. január 23-án megalakult Budapesti Nemzeti Bizottság már februárban határozatot hozott a városházi Törvényhatósági Bizottság életrehívásáról. A TB, pontosabban közgyűlése,

1 a fővárosi önkormányzat legfőbb szerve volt. 1945-ben feladatkörébe tartozott a TB elnökének megválasztása (a főpolgármesteri funkciót — ami együtt járt a TB elnöki tisztével - a felszabadulás után nem töltötték be), a polgármester megválasztása, a fővárosi költségvetés megállapítása, a városházi tanácsnokok kinevezése, a fővárosi állások megszervezése és megszüntetése, a fővárosi alkalmazottak illetményének megállapítása, szabályrendeletek megalkotása, a polgármester helyettesítése, városépítési tervek jóváhagyása, a szakbizottságok kiküldése stb. A TB elnökének lényegében hasonló volt a jogköre a főispánok jogköréhez. A TB és elnökének jogköréből látható tehát, hogy milyen jelentőséggel bírt a BNB határozata a fővárosra nézve, a BNB úgy döntött - mivel demokratikus választásra a háborús helyzet miatt nem volt lehetőség, - hogy a választásokig ideiglenes jelleggel 135 tagú TB-ot kell alakítani, amelybe - a BNB által meghatározott számban (SZDP, MKP 30-30 tag, FKgP, Szakszervezetek 25-25 tag, NPP, PDP 10-10 tag, valamint 5 szellemi kiválóság) - az egyes pártok fogják delegálni küldötteiket. A Községi Frakció megalakulása és a márciusi akcióprogram tervezet Az SZDP a BNB döntésével szinte egyidejűleg megkezdte a szervezést a TB-ba, azaz a Községi (Fővárosi) Frakció megalakítását. Az első jelölések már február végén elkészültek, a végleges listát azonban csak március 2-án küldték meg a BNB-nek. A lista 30 rendesés 15 póttagot tartalmazott, ezenkívül 1 1 tagot a Szakszervezeti Tanács listáján.

2 A Frakció szervezése terén az SZDP jelentős előnyben volt a többi pártokkal szemben, mivel az ő esetében — a törvényhatóságban eltöltött 20 éves tevékenysége következtében (először 1925-ben került be az SZDP a TB-ba 54 képviselővel) - lényegében csak újjászervezésről volt szó, mert jelentős számban tudott munkába állítani olyan gyakorlott tagokat, akik teljes mértékben tisztában voltak az előttük álló feladatokkal, a várospolitikával. Ezen állításunkat támasztja alá, hogy az 1935-ös törvényhatósági választásokon megválasztott 21 szociáldemokrata bizottsági tag közül kilenc (dr. Bánóczi László, dr. Bechtler Péter, Büchler József, Halász Alfréd, dr. Révész Mihály, Pásztor Imre, Pollákné Stern Szerén, Steinherz Simon és József (Reisz) Móric — ez utóbbi a Szakszervezeti Tanács listáján) az újjáalakulás pillanatában, további négy (Gál Benő, dr. Farkas Zoltán, Miliők Sándor és Peyer Károly - ez utóbbi csak július—szeptember között — ) pedig rövid időn belül lett a Frakció tagja. Megjegyzendő, hogy az általunk felsoroltak kivétel nélkül