Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

letét falragaszok és sajtó utján hozta Buda és Pest lakóinak tudtára, majd hivatalos formában is közölte azt Pest város közgyűlésével. Hamarosan sor került azonban a főváros fejlesztésével kapcsolatos tervek részletes kifejtésére. Kossuth május végén, illetve június elején kiadott, a hadügyminisztériumhoz intézett rendeleteiről van szó, amelyekben mindenekelőtt a rokkant katonák elhelyezésének céljára szolgáló, Pesten felépítendő intézet szükségességét hangoztatta; majd második rendeletében közölte azt is: fontosnak tartja, hogy "Pest városának keleti oldala egy tágas csatornával vétessék körül, melly aként legyen építve, hogy mig egyrészről Pest városa erőditésének egészitő részét teendi, ugy másrészről ne csak a várost a kellemetlen portól megszabadítani segítse, s ez által díszét, csínját és felvirágoztatását előmozdítsa, hanem egyszersmind Pest fontosságának kereskedelmi tekintetben is megfeleljen, a mennyiben kikötők, rakhelyek, hajómühelyek és téli biztos állomások alkalmazását is célba veendi". Rendelkezett arról is, hogy a pénzügyminiszter a Margitsziget "népkertté alakításáról intézkedjék, s az e végett szükséges építkezések mimódon legcélszerűbb eszközlése iránt magát és budapesti hatóságokkal tegye érintkezésbe". A főváros és a keleti országrészek közvetlen kapcsolatának megteremtése érdekében pedig utasitotta a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumot a Szolnok-Debrecen-kolozsvári és a Szolnok-aradi vasutvonalak építésének mielőbbi megkezdésére. Ezekből a tervekből valamennyi - igaz, nagyon kevés - hamarosan megvalósult. Junius 10-én Duschek Ferenc pénzügyminiszter értesítette a Pest városi tanácsot, hogy a kormányzó utasítására a korábban a nádori család birtokában volt, de akkor már az "álladalom" tulajdonát képező Margitszigetet, "a két város lakossága "szabad látogatásának és élvezetének" átengedi; azzal a feltétellel azonban, hogy "ezen gondosan ápolt s mindinkább viruló szigetkertnek épsége jövőre is biztosittassék". A rokkant honvédek impozánsnak szánt palotája viszont már nem épülhetett fel; a többi, valóban nagyszabású és tetszetős terv megvalósításáról nem is beszélve. A megvalósulásukba vetett remények azonban nyilván éltek az emberekben. Talán ez, de lehet, csak a nagyon is kényszeritő szükség Indította a katonai egészségügyi hatóságokat arra, hogy a rokkant katonák elhelyezésére használt épületet kórház céljaira vegyék igénybe. Erről a Pest városi hatóságot Irányi értesítette június 4-én. 43 A pesti és a budai népünnepély A boldog és szabad életbe vetett remények persze más módon tS megnyilvánultak. Május 22-én a pesti közgyűlés elhatározta, hogy 27-én, vasárnap, a Függetlenségi Nyilatkozat tiszteletére és Buda felszabadításának örömére nagyszabású ünnepséget rendez. Az ünnepségre Görgeit is meghívták; megrendezésére pedig egy választmányt küldtek ki Ságody alpolgármester vezetésével. A következő nap a közgyűlés ismét foglalkozott az ünnepéllyel s a szükséges költségek fedezésére egyelőre 1 500 forintot szavazott meg, továbbá Ságodyt "a nép kivánatainak megfelelő program" összeállítására utasitotta. A programot hamarosan kidolgozták, majd 25-én falragaszokon hozták a lakosság tudomására. Az ünnepségsorozat május L^-án este a Nemzeti Színházban tartott diszelŐ43 Ezekről ld.: BFL. Pest Tan.jkv. Közgyűlés 1849. máj. 26., uo. Tanácsülés 1849. jún. 12., uo. GB jkv. 1849. jún. 6., uo. Közig. ir. 1848/49:491. OL Nyomtatványok, PH 1849. máj. 26., 1849. jún. 7., Szeremlei. i.m. II., 167., Pap: Okmánytár II. 466. skk., Horváth: i.m. III. 122., Vargyas: i.m. 602., Wildner: i.m. 208. sk "> 11 sk KLÖM XV. 380., 409. sk., 458. skk., Pallós: i.m. 34.