Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Ságvári Ágnes: Budapest Főváros Levéltára gondjairól

Ságvári Agnes BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA GONDJAIRÓL I. Levéltárügyünk öröksége A városegyesítéstől 1945-ig A mai Budapest területén, mint ismeretes, a XVII. század utolsó harmadától számítjuk az irattári tevékenységgel összeforrott levéltári munka kezdetét. A levéltár szervezése, működési körének folyamatos módosulása a városfejlődés függvényében alakult. A környező községekben a növekedés, majd a városi jogállapotba kerülés révén úgyszintén megnőtt az iratkezelés és a történeti folytonosságot őrző levéltárak jelentősége. A kiegyezés megkötésével beköszöntő korszak, azaz a polgári állami intézményrendszer kiépülésének időszaka uj fejezetet nyitott a hazai levéltárak és kiváltképp a Fővárosi Levéltár életében. Az 18 73-ban egyesitett főváros az adminisztráció, a várospolitika és városgazdálkodás minden területén az országos átlagnál korszerűbb, a feudális hagyománytól igencsak eltérő gyakorlatot valósitott meg. Az egyesítéskor a három város már meglevő levéltárainak és az uj város folyamatosan keletkező iratainak a kezelésére "Levéltári Hivatalit szerveztek, melynek feladatai azonban kezdetben csupán az iratkezelésből és irattározásból adódó tennivalókra korlátozódtak. A későbbiek folyamán a gyűjtőkör bővüléséből, főleg azonban a feladatkör megváltozásából következően fokozatosan előtérbe került az őrzött iratanyag feldolgozásának a szempontja, valamint a tudományos és közérdekű kutatás igényeinek a kielégítése. Budapest hallatlanul gyorsütemű dualizmuskori fejlődésének eredményeként a főváros néhány évtizeden belül az országnak nemcsak legnagyobb, de a magyar kapitalizmust minden vonatkozásban demonstráló városává lett. Tárgyunk szempontjából kiemelkedő, hogy az ország kulturális-szellemi életének a súlypontja - a szóban forgó időszak során - egyre inkább a fővárosba helyeződött át, sőt - mint ismeretes - e téren túlzottan is egyoldalú centralizáció ment végbe. Mindezek együttes jelentkezésének hatására a főváros levéltára, folyamatosan átalakuló intézményes keretek között, immáron megváltozott feladatkörrel folytatta működését. A szervezeti módosulások első lépéseként - a hivatali tisztségek képesítéshez kötésének bevezetésével egyidőben - került sor magának a levéltárosi munkakörnek a betöltéséhez elengedhetetlen megfelelő szakmai kvalifikáció pontos rögzítésére, ill. az ennek megszerzését elrendelő határozat meghozatalára. A Főváros Törvényhatósági Bizottsága 1885. évi 808.