Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Szekeres József: Budapest Főváros Levéltára új épülete a II. ker. Heinrich utcában

ni - a Fővárosi Tanács ujabb helyiségeket vett el a Levéltártól. Az uj helyzet következtében az 1960-as évek derekáig az igazgatói, az ügyfélfogadói, titkársági és könyvtári helyiségeken kivül, mindössze három kis munkaszobával rendelkezett a Levéltár a városházán. 1964-ben a Levéltár - a korábbi években kiürített Eskü uti és Gerlóczy utcai külső raktárak ellenében kilátásba helyezett - városházi bővitést megkapta. Az uj munkaterületek átvétele, főleg a kb. 3000 fm befogadóképességű raktár kialakítását követően, némileg javította a Levéltár helyzetét: lehetővé vált a városegyesítés előtt keletkezett budai, pesti és óbudai, továbbá a legfontosabb fővárosi fondok visszaszállítása a városházára. A bazilikái pinceraktárban az 1950-es években a helyzet konzerválását eredményező épitési-bővitési munkákat követően semmiféle lényeges intézkedés nem történt az átmeneti raktározás viszonyainak felszámolására, a kb. 10.000 fm iratanyag kedvezőbb őrzési feltételeinek megteremtésére. A több mint három és fél évtizede a pincébe szállított forrásanyag állagában veszélyes romlási-pusztulási folyamatok alakultak ki. Az anyag elpiszkolódása minden elképzelhető szintet meghaladott. A pinceraktárban mért 74-80%-os relatív légnedvességtartalom 21 féle penészgomba és baktérium károkozását tette lehetővé. Közülük 4 féle az emberi szervezetre is veszélyt jelent. Ezenkivül számtalan állati kórokozó, mint pl. pincebogár, bőrférgek telepedtek meg az iratokban. A pincelevegő szénmonoxid tartalma is kedvezőtlenül alakult. A megengedett 0, 03% helyett a különböző mérések alkalmával 0, 38-0,44%-ot mutattak ki a műszerek. A szénmonoxid túltengés nemcsak az iratokon levő írásjeleket semmisiti meg, hanem az emberi szervezetre is káros. A 7-12 C° hőmérséklet sem mondható ideálisnak. A normális körülmények között 25 évig használható faállványzat több helyen leszakadt vagy életveszélyessé vált. Az elektromos kábelek és szerelvények elhasználódtak. 2 1959-ben a KÖJÁL a bazilikái munkahelyet a szakszervezet felkérésére megvizsgálta és azonnali hatállyal betiltotta. Fellebbezés folytán végülls napi 2 órai pincei tartózkodást engedélyezett s kötelezte a levéltárfenntartót az ott dolgozók részére veszélyességi pótlék fizetésére. A Fővárosi Tanács intézkedései a Levéltár helyzetének rendezésére Budapest Főváros Tanácsa 1968 évet követően, amikor is a Fővárosi Levéltár két évtizedes állami irányítási időszak után újból a fővároshoz került, több izben is foglalkozott a munkát gátló tényezőkkel.

3 Az uj levéltár fenntartó jelentős erőforrásokat nyitott meg az igen elhanyagolt helyzetben levő intézmény ügyeinek rendezésére, az ország második levéltára tevékenységének megfelelő szintre emelése érdekében. A költségvetési keretek háromszorosára és a létszám kétszeresére történő emelése mellett, uj városházi munkaterület biztosítása képezték a főváros részéről az első gyakorlati lépéseket a Levéltár munkájának jobbá és hatékonyabbá tétele céljából. A Fővárosi Tanács anyagi támogatása réA Bazilikában végzett újabb KÖJÁL vizsgálatok: mykológiai vizsgálat 1976. ápr. 15-én (Budapest Főváros Levéltára iratai, a továbbiakban BFL Ir.) 215/4/1976, ellenőrző vizsgálatok 1976. jún. 28-án ésokt. 5-én(BFL Ir./ 794/1976). A legfontosabb felmérésre és döntő jelentőségű határozathozatalra 1972. márc. 1-én került sor (BFLIr./ 3005-1/1974); 4 S