Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez

1895-ben kezdődött el. A térképek tanúsága szerint az egy vágányos kerülős rendszer helyett ekkor már a kettős vágányok kiépítésére került sor. Az átépitést a pesti villamosvonal meghosszabbítása is követte. Az 1908. évi térképen a villamos kettős vágány már átbújik a Lánchídfő alatt, és egészen a Margit-hid hidfőjének déli oldaláig kiépített.

61 1941-re már a Margit-hid északi oldalán is találunk villamos és HÉV végállomásokat A vonalak további kiépítése a XX. sz. közepéig nem változott. Az ut korszerűsítése, a Kossuth-hid léte a nyomvonalakat kissé módosították, de lényeges változás csak a Budapesti Metro vonal elkészültével történt. A kelet-nyugati metróvonal budai szakaszának egyik fŐ csomópontja a Batthyány tér 1972 óta. Itt van a végállomása az Óbudára, Rózsadombra közlekedő autóbuszoknak, a Kelenföldi pályaudvarra, és Albertfalvára közlekedő villamosoknak. A föld alatt van a Metro állomással együtt a Marglt-hldtól a kéreg alatt meghosszabltott pályájú HÉV végállomása is. A HÉV a Marglt-hldtól északra épült 220 méteres rámpán fut a burkolat alá. A Margtt-hldi állomás már a burkolat alatt van, oldalperonös elrendezésű a hídfő mögött kapcsolódik a kialakított gyalogaluljáróhoz. Az uj vonalszakasz a Bem rakpart tengelyében halad a Batthyány téri fejállomásig, mely csatlakozik a Metro aluljáró rendszeréhez. Az uj szakasz teljes hossza 1340 méter. A kétszintes csomópontot a metro-program második szakaszaként 1972-ben Budapest százéves fordulójára adták át a forgalomnak és ezzel a Batthány tér funkciója alaposan átalakult. Az áthaladó forgalom, az utasáramlás a csúcsidőben rendkivül nagy, a jól átgondolt és szervezett aluljáró csarnok is már-már szűknek bizonyul. A távlati tervek szerint a Batthyány tér közelében létesül egy hajóállomás is. A Duna kereskedelmi és hadászati jelentősége a XLX. sz. folyamán fokozatosan átalakul. A kereskedelem forgalma kiszorul erről a sávról, ugyanakkor beindulnak a személyszállító és kiránduló hajójáratok. A viziközlekedés bekapcsolódása a tömegközlekedésbe az első dunai gőzhajó üzembehelyezésével Indult meg 1820-ban. Csak a XDC. század második felére alakul rendszeres járattá a személyszállító hajó, amikor a Boráros tér és Újpest között hat hajó közlekedik, tiz kikötőállomással. A Margit-hid északi oldalán, a Szilágyi Dezső térnél alakultak kl kikötök.

62 Ezen kivül a Dunán Pest és Buda között több helyen átkelő járatot is létesítettek. Ezek 1872-ben kezdték meg működésüket. A Parlament és a budai rakpart között a Metro megnyitásáig működött nyáron ez a "komphajó". Az 1960-as évek óta nem annyira tömegközlekedési eszközként, mint inkább idegenforgalmi céllal kerültek a vízre a vízibuszok. Ezek is a hajó és kompkikötőket használják felszállóhelyként. Ipar, raktározás A terület vizl és szárazföldi közlekedésének fejlődése nyomán szükségképpen a területsávra települtek a városi élet más tényezői Is: a raktárak és Ipari objektumok. A Lánchid ismertetésénél már említés történt arról, hogy a hídfő kiépítése előtt a hidfő környékének területén különböző raktárak álltak. A kersekedelmt célokat szolgáló terek közül Is találunk raktárakat. 61 BFL XV.16. Bp. U. 86. «Uo.ésXV.17. Bp. II. 92.