Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez

Az 1849-ben elkészült Lánchid a maga idejében technikailag és esztétikailag is kiemelkedő alkotás, létesítése fontos mérföldkövét jelentette az egyesítésnek, a fővárossá válásnak. A Lánchíd megépültével alakul kl a mai Clark Ádám tér. A terület a híd­építésig a Fő utca mentén kialakult Ipari terület, tele szórva raktárakkal. Az Alagút megépítéséig (1853-1857) felvonulási területként Is szolgált. A hld és az Alagút között levő Lánchíd térnek nevezett területen keresztül bonyolódott a for­galom a Várból. Egy Clark Ádám által készített szabályozási terv határozta meg a még mai is alapvetően meglevő útrendszert a hídfőnél. 29 Clark kitűzést ter­ve 1860-ban készült, egy már 1856-ban jóváhagyott rendezési terv kidolgozása­ként. A felmérési terven kivül birtokunkban van még egy "Tervrajz" cimet vi­selő tervlap, amely ugyancsak e területet ábrázolja. Ebből kiderül, hogy a fel­vonulásként használt tér a Lánchld-társulat tulajdonát képezte. 30 Az Alagút be­járatának északi oldalán 1861 szeptemberében megnyilt a "Hazafiság a Nemzeti­ségnek" feliratú, budai magyar népszinház. 31 A tér neve mellett hol az Alag­út "Tunellplatz", hol a Népszínház építménye volt közszájon útbaigazítóként. 32 1869 május 1-én megindult a gozslkló és ugyanakkor bontották le a népszínhá­zát. A XLX. század utolsó negyedére a hidfŐtol északra és délre egy-egy nagy palota áll éppúgy, mint a Fő utca, Lánchld-tér, Albrecht ut által határolt töm­bön. A Lánchld-tér, Sikló utca, Lánchid köz, Lánchid utca közötti terület a Vár­hegy támfaláig parkositott, akárcsak ma. 33 A tér egyre inkább fontos közleke­dési csomóponttá válik. A támfalban, az Alagút bejárata mellett ott áll a Sikló alsó végállomása. 34 A Lánchíd északi hídfőjénél pedig az 1865 óta működő Lánc­hídfő - O-buda lóvasut végállomását találjuk. 35 A század végén a téren álló paloták mellett középületeket ts találunk. Igy egy 1908-as térképről tudjuk, 36 hogy a Magyar Kereskedelmi Minisztérium épült rá a Lánchíd utca, Lánchíd tér, Sikló utca, Lánchld-köz által határolt tömbre. 37 Mtg a század végi térképen a villamos végállomás csak a hídfő északi ol­dalán látható, addig a századforduló után a villamos már kettős vágánnyal a hid­fo alatt átbújva épített, mint ma. A tér 1912-ben a hid épitőjétől kapta mai nevét. 38 Érdekessége továbbá, hogy 1932 óta itt van a magyarországi utak kiinduló pontja, a 0 kilométerkő. A háborúban elpusztult szobros kő helyett 1953-ban állitottak fel egy ujat, ame­lyet egy nonfiguratív kilométerkővel cseréltek ki. A háború során elpusztultak a déli térfalat képező paloták, továbbá a FŐ utca - Clark Ádám tér sarkán állott Ybl Miklós által tervezett "Budai Takarék­pénztár" palotája is. Architektúrájának csekély maradványát felhasználva a "Lánc­híd" eszpresszó kerthelyiségét alakitották ki helyén. A tér déli oldalán a Sikló végállomás épülete is elpusztult a II. világháborúban, igy az egész déli oldalt 29 BFL XV.16. B.III. 4. (1860). 30 BFL XV.16. B. V. 94. (1860 körül) 31 BFL XV.16. Bp. IL 30. ^Horler Miklós: id.m. 618. 33 BFL XV.16. B. átt. 10. 34 BFL XV.16. Bp. II. 33. ^Budapest műszaki útmutatója.Szerk. EdviIllés Aladár. Bp.1896. 378.; BFL XV.16. B. átt. 10. 36 BFL XV.16. B. átt. 8. 37 BFL XV.16. B. II. 86. 38 BFLXV.17. FKT. 1304/1879.SZ. határozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom