Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez
zárta a teret. Komoly funkciója ellenére a tér felszíne és a vizpart rendezetlennek tűnik a metszetek ábrázolása alapján. A XLX.sz.-ban épült katonai őrház 17 megépítésével sem változott sokat az általános kép, bár a jelentősebb épületek - a plébánia templom, a Fehérkereszt fogadó, a Barna Oroszlány fogadó, a szerény Postaház már mind áll. Területe 1870-ben kisebb a mainál, mert az Erzsébet-kórház mellett még látható egy toldás a Duna-parti épületszárny meghosszabbításaként és előtte a Fő utcáig kert. 18 Az egyesítést megelőző "Buda város szépítésének programja" már 1868-ban rögzíti: "A bomba-tér a sz. Erzsébet apáczák zárdakertjével volna nagyobbítandó" 19 A part felé még kiépítetlen, de a lóvasut nyomvonala már látható. 20 A Duna-part rendezett kiépítését csak a század végéről származó térkép ábrázolja. 21 Ekkor már nem áll a katonai őrház sem. A tér mai neve 1905 óta változatlanul Batthyány tér, Batthyány Lajos vértanú miniszterelnök emlékére. Beépítése és funkciója többször változott századunkban. 1902-ben a vásárcsarnok építésekor három ház esett áldozatul, köztük a Postaház is. Mellette kialakul a Plébánia utca (mai Markovits Iván utca). A Szt.Anna utca ekkor még nem létezett, a templom mögött a Blum malom, majd a Hitelbank gőzmalom működött. A tér századunk második negyedében forgalmi csomóponttá alakul. Piacként már nem használják, rendezése, parkosítása a forgalom igénye szerint alakult. Térfalai nem változtak. Önálló beépítési tömb lett a plébánlaház és templom, kiépült a Szt.Anna utca, ma Aranyhal utca, a malom helyét lakóházak foglalták el. 22 A gazdasági, ipari környezet eltűnik. A tér északon, nyugaton és keleten álló történelmi épületekkel közelről Is, de a Duna másik partjáról Is harmonikus egységet képvisel. A n. világháború után forgalmi szerepe is megnőtt, mert az ideiglenes Kossuth-hid hidfője Itt került kialakításra, felhasználva a meglevő kocsifelhajtókat és más kedvező adottságokat. A kettészakított főváros Itt építette fel a két part állandó összeköttetését biztosító létfontosságú hídját. 1960-ig a tér tehát nemcsak az észak-déli forgalom, hanem a kelet-nyugati forgalom csomópontja is. Ez a szerepkör a Metro tervbevételével, majd megépítésével csak nőtt. Bár a térfalak építészeti arculata lényegében nem változott az uj feladatok mégis sokat alakítottak a régin. E szerepváltozásra a közlekedés tárgyalásánál térek ki. A forgalmi feladatokat azonban ugy kellett megoldani, hogy a régi Víziváros szinte egyetlen összefüggő történelmi együttesét is megőrizzük az utókornak. A vizsgált területsávon a következő tér a Bem József tér. Ez a tér már a várfaion kívül alakult ki. A Dunával való kapcsolata és legrégebbi ismert elnevezése - Eleiemtár tér - és a katonai célú épületek arra engednek következtetni, hogy ezt a területet "elővárként" használhatták. A teret körülvevő épületek: északon egy-egy lakóház, nyugaton egy Iskola, délen a Külügyminisztérium, amely több épületből de egy zárt tömbből áll. Keleten a Duna határolja. 1870-ben Élelemtár tér, ekkor a nyugati oldalon álló épület a Királyi Élelmezési raktár, é17 BFL XV.16. B.V.72.(1829). 18 BFL XV.16. B. átt. 2. 19 A szöveg így folytatódik: „az apáczáknak a fogadalmuknál fogva nem szabadván a külvilággal érintkezniök nem lehet a helyük éppen a külvilág, az élet, a forgalom és közlekedés főpontján, a főutczán...". 20 BFL XV.16. B. átt. 2.; B. átt. 10. 21 BFL XV.16. B. átt. 8. 22 BFL XV.16. Bp. II. 92.
