Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez

házai a kor szellemének megfelelően barokk stilusban épültek ujjá. Ezt az idő­szakot rögzítik a terület középületei, templomai. A XLX.sz. erőteljes városia­sodása nem kerülte el a Viziváros keleti részét. Virágzását a végleges hidak megépülése biztosította. A Lánchid, majd a Margit-híd szinte szervesen össze­köti a pesti városrésszel. A terület fő utvonala, szinte változás nélkül a mai Fő utca - Frankel Leó utca. A terület beépítésének fejlődését a még ma is fennálló műemlékeken keresz­tül és a terek változásán figyelhetjük meg. A két hid közöt i utcarendszer lényeges változást nem szenvedett, a be­építési vonalak azonban változtak, a szabályozási elképzelések szerint alakultak. A területsáv mai képe a Duna-part szabályozásával, a partfalak kiépítésével ala­kult ki. A XVIII. sz.-ig térképes forrásanyagaink gyérek. A XLX.sz. városiaso­dásának következménye, hogy ebből az Időből már több pontos térképpel rendel­kezünk. Az 1810-es Johann Lipszkij és Carl Stein által készitett térképen jól lát­ható a Viziváros beépítettsége is. A fo utvonalak a Dunával közel párhuzamosan futnak, a kisebb utcák a Dunára merőlegesek. 4 Az 1836-os Tomala Ferdinánd által készített átnézeti térkép lényegében az előbbivel azonos a Vízivárost illetően. 5 A terület terei és barokk templomai szervező motivumokat jelentenek a városrész fejlődésében. A Duna-part azonban még rendezetlen, a partmüvek még nem készültek el, s igy az 1838-ban bekövet­kezett nagy árviz szinte teljesen dönthette a Vizlvárost. Az árviz után Is válto­zatlan maradt a városszerkezet. A pesti oldallal ellentétben a klasszicista város­fejlődés kevésbé változtatta meg a városképet, az épületek homlokzatát. A "Bau­comission" munkája rányomta ugyan bélyegét a korabeli építkezésekre, de a te­rület épületei összhatásukban mégis barokk együttesek maradtak. Mig Pesten a XLX.sz. első felében több ezer ház épült, addig az egész budai területen mind­össze 182. 6 A két hid közötti területen a Fő u. 18., 20., a Király-fürdő fej­lesztése, a Marczibányi menház - Fő utca 43. - említésre méltók. Terek és utcák A területsáv folyamatosan alakuló életéről talán legtöbbet a Fő utcára fel­füződő terek elnevezése és funkcióik változása mond. Ezek a mai Corvin tér, Szilágyi Dezső tér, Batthyány tér, Bem tér. Középkori eredetükről metszetek, történeti leirások, vagy egyes épületmaradványok tanúskodnak. A Corvin tér keleti térfalát ma a Fő utcára épített házak, északon a bu­dai Vigadó, délen a Kapucinus templom, nyugaton több kisebb lakóház alkotja. A keleti házsor alapfalai a középkorból valók, kereskedő házakat sejtetnek. 7 Nyugati oldalán a török idején mecset állt, a délin pedig a dzsámi. 8 1693-ban telepitették le a Kapucinusokat, akikről az 1695. évi "Zaiger" (korabeli telek­könyv) tesz említést. A templomtól délre és északra fekvő területeket a Kapuci­nusok fallal vették körül. II. József 1786-ban a kerteket elvette a kolostortól azzal, hogy nyilvános térré kell alakítani. 1792 júniusában az északi kertből ki­4 Johann Lipszkij térképe, 1836. 5 Tomala Ferdinánd térképe, 1836. 6 Borsos Béla-Sódor Alajos-Zádor Mihály: Budapest építészettörténete, városképei és műemlékei. Bp.1959.94. 1 Horler Miklós: id.m. 620. 8 A mecset imaház, míg a dzsámi templom nagyságú és csak ott épülhetett, ahol legalább 40 férfi tagja volt a kö­zösségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom