Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez

C. Harrach Erzsébet ADATOK A LÁNCHÍD ËS A MARGITHID KÖZÖTTI BUDAI DUNAPART ÉPITÉSTÖRTÉNETÉHEZ A terület történelmi fejlődése Budapest mai fogalmaink szerint egységes nagyvárosi település. Történelmi fejlődését, kialakulását azonban a mai várost alkotó régebbi kisebb egységeknek, sejteknek vizsgálatán át közelithetjük meg. Budának ilyen ősi része a Viziváros. A Duna mentén kialakult település sáv alakulása, mint azt napjainkban is tapasztalhatjuk, mintegy süritve tárja elénk a városfejlődés lényeges elemeit. Ennek oka abban kereshető, hogy a természeti adottságok a Várhegy és a Duna kinálják előnyeiket és kényszeritik a különböző korok emberét az adottságok kihasználására. A középkorban a budai vár alatti területet Szent Péter külvárosnak, majd Zsidó vagy Vízivárosnak nevezték.

1 A középkor második felében alakul ki, de ekkor még nem vették körül fallal. A XV. sz. után épitenek védőfalat. Buda városa tehát a várhegy fennsikján elhelyezkedő polgárvároson és a várpalotán kívül több kisebb településből állt. A Schedel Krónika budai látképe igazolja, hogy a Viziváros Duna-parti része már a középkorban is erősen beépitett volt. A mai Clark Ádám tér és Bem tér közötti terület utcáinak vonalvezetésében, városszerkezetében hűen tükröződik a középkori állapot. A vlzl közlekedés főtengelyével párhuzamosan alakult ki a Fő utca, amely még mai napig fennmaradt elnevezésével Is igazolja fontosságát. A Duna-part fejlődését leginkább a mai Lánchid és Margit-hid közötti szakaszon figyelhetjük meg, metszeteinken, térképeinken egyaránt. 2 Buda ostromát ábrázoló metszeteken látható, hogy a vizpart a várfennsikhoz hasonló sűrűséggel beépitett.

3 A török idők lakottságának bizonyítékai a Királyfürdő és a Kapucinus templom falában előkerült dzsámi részletek. Hosszú uralmuk nyomát középületeikből, azok töredékeiből kell összeraknunk. Kultikus építmény töredékeik fennmaradása lakóterületi vonzáskörzetet igazol. Tudjuk, hogy egy dzsámit (templomot) csak ott lehetett építeni, ahol legalább 40 férfi lakott. A Kapucinus templom műemléki megkutatásáig ugy tudtuk, hogy ezekből egyetlen egy sem maradt ránk. Most már tudjuk, hogy egyes részletek beépitve fennmaradtak számunkra bizonyítékként ebből az IdŐbŐl is. A török uralom alóli felszabadulást követő időkben a rommá lett városrész 1 HorlerMiklós: Budapest műemlékei I. kötet - Magyarország Műemléki Topográfiájának IVJcötete.Bp.1955.48. 2 Johann Silbacher, 1578. stb. 3 LJí.W. Hallart-M.Wening, 1684; N.M. de la Vigne térképe, 1686; Francois Langer térképe, 1749.