Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

cialista és más kereszténypárti politikusokat takar: Haller István, dr.Benárd Ágoston, dr.Wirter László, Rassay Károly (!), Kontra Aladár, Friedrich István, Ortvai Rezső, Szemere György, Lenkey Lehel, dr. Tauffer Gábor, dr.Ambrus Gyula, dr.Homonnay Tivadar, dr.Barkóczy Sándor, Száva János, Kovács Emil, dr.Lipták Pál, dr.

Weiss Konrád, Mahunka Imre, dr.Avarffy Elek, dr. Haller József, Usetty Ferenc és Szabó József.

186 A megválasztottak közül Haller I., Wirter, Rassay, Kontra, Friedrich, Homonnay, Kovács, Lipták, Weiss és Mahunka a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjához, Benárd a keresztényszocialistákhoz tartozott. 187 Az ÉME választási jelszavaiban igyekezett a pártokfelettiség látszatát kelteni, s a társadalom legszélesebb rétegeit óhajtotta megnyerni. Pártkülönbség nélkül támogatta a KNEP és a KSZP jelöltjeit. A MOVE-hoz hasonlóan a pártok politikájába való beleszólástól sem riadt azonban vissza.

188 A nemzetgyűlési választásokat követő kormányzóválasztással létrejöttek - ha nem is véglegesen - azok a keretek, melyek Magyarország háború utáni politikai életének megszilárditásához elemi feltételként szolgáltak. Budapest utcáin azonban tovább folytatódtak az antiszemita zavargások.

189 Az ÉME politikai viszonyainak stabilizálása szükségessé tette az első elnöki konferencia összehivását. A forrásokban két dátummal találkozunk: Mádl J. Géza szerint 1920. február 29. és március 1. között, a Szózat szerint 1920. március 1-2. között tartották. 190 A 84 helyi szervezet mintegy félmillió tagját a Sörház utcában az elnökök képviselték. Az üléseket Szmrecsányi György, az újonnan megválasztott elnök, dr. Weiss Konrád, dr. Vasadi Balogh György, dr. Hegedűs György és dr. Zákány Gyula alelnökök, nemzetgyűlési képviselők, valamint dr.Horváth Géza, az ÉME igazgatóságának elnöke vezették. Borsody Gyula és Zákány az egyesület társadalmi programjáról tartott előadásokat, Turchányi Egon pedig a sajtóról. Javaslatára a konferencia ugy foglalt állást, hogy az egyesület tagjai a 84 helységben akadályozzák meg a "destruktiv sajtó" terjesztését. Mádl J. Géza a szervezkedésről, a szervezési munkáról számolt be. Az értekezlet utolsó napirendi pontjaként - zárt ülésen - Herkély tartott előadást. Az elfogadott határozatokat elküldték a kormányzónak, a kormánynak és a nemzetgyűlésnek. Mit követeltek ezekben a határozatokban? Az ÉME a jogrend helyreállitását, a keresztény nemzeti szellemű építőmunka megkezdését sürgette. Keresztény kenyér-, szociál-, kereskedelem- és iparpolitika legyen, melynek során a szükségleti és élelmiszercikkek árát hatóságilag állapitsák meg. Megszegői ellen először botbüntetést, visszaesés esetén súlyos fegyházbüntetést és vagyonelkobzást javasolt. A numerus clausus egyetemi és főiskolai bevezetését szorgalmazta. Követelte a konjunkturális vagyonok törvényi uton való "igénybevételét", a "destruktiv" szellemi termékek betiltását, ujságiró kamara felállitását, az állami cenzúra-személyzet azonnali kicserélését, a papirközpont feloszlatását, illetve keresztény magyar vezetés alá helyezését. Erőteljesén hangsúlyozta a földbirtokreform keresztülvitelének szükségességét, a nehézipar helyett a könnyűipar fejlesztését. Beszerzési és fogyasztási szövetkezetek propagálását, támogatását, az összes Iparengedély revízióját javasolta.

191 1861J0. l87Magyar Jövő, 1920.1.28. Miskolc, II. évf. 22.sz. 1. A Keresztény Nemzeti Párt döntő győzelme l&SRánkiGyörgy (főszerk.): id.m. 411—412. 189'Molnár

Erik (szerk.): id.m. II. köt. 370-371. 190Szózat, 1920.III.3. II.évf. 54.sz. 5. 191UO.