Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

(A "parancsra tettem" formula a fehérterror lovagjainak kedvelt védekezési mód­ja volt.) Horthy vele minden alkalommal a legnagyobb szívélyes seggel tárgyalt, nehéz politikai helyzetéből - különböző módszerekkel - mindig kimentette. Ket­tejük kapcsolata tükrözte az ellenforradalmi rendszer képviselői közötti összefo­nódást. Az igazságügyminiszter megbizta dr.Váry Albert koronaügyészhelyettest, hogy az 1919-1921 közötti hirhedt Duna-Tisza közi eseményeket vizsgálja ki. Bethlen miniszterelnök utasitására 1921. augusztus 29-én kezdte meg Izsákon tevékenységét - vallotta 1946-ban, a Héjjas-perben Budapesten. Váratlan érke­zése ellenére a keresett személyeket nem találta otthon, mivel azok Nyugat-Ma­gyarországon tartózkodtak. Förster Lajos kunszentmiklósi főszolgabiró is eltűnt. "Nagy akadálya volt az eredményes nyomozásnak az a közszellem, amely tűrte az ilyen fajta cselekmények elkövetését. Az ÉME és a különböző titkos társu­latok vagy szervezetek által fölkeltett és terjesztett kommunistaellenes és zsidó­ellenes közhangulat olyan... nehézségeket okozott, hogy a hatóságok keze is meg­bénult." 135 Dr.Váry segitotár sa szerint "... az ÉME propagandája által megfer­tőzött néplélek..." miatt nem támogatta a lakosság a hatóság munkáját. Nem két­séges, hogy ebben van túlzás, mégis mutatja az ébredő mozgalom 1921. őszi befolyását, amely fokozatos visszaszorulása ellenére is csak nehezen adta fel pozicióit, főleg a politikailag iskolázatlan területeken. Kovács Péter ügyész az ÉME vizsgálatot akadályozó, kormányellenes agitációjával kapcsolatban ugyanak­kor idézte Bethlen miniszterelnököt is, aki 1922 nyarán a nála tett referálás al­kalmával kijelentette: "Uraim, az az én véleményem, hogy aki rabol, az lóg­jon!" 136 A kormány által elrendelt vizsgálat során kiderült, hogy az ébredő és a Héjjas-mozgalom szervezésében különböző szervezetek, intézmények képviselői is részt vettek. A Héjjas-program egyik elemét, az integer Magyarország gon­dolatát hangsúlyozta ki például a szervezésnél Szelepcsényi András kiskunfélegy­házi lelkipásztor. 137 Részt vett a kiskunsági mozgalom szervezésében a leven­te mozgalom egyik megalapitója, a később hirhedtté vált leventeoktató, Vannay (Hertelendy) László is. Kiskunmajsán csak az kapott ébredő igazolványt, aki vál­lalta egyúttal azt is, hogy "... ha valahol kommunista gyülekezést észlel, azt megfékezi...". 138 Drózdy Győzőt az ébredők többször megfenyegették, mert le­leplezte a nemzetgyűlésben atrocitásaikat. 139 A tömegbázis létesítésének uj mód­szerét is bevezette az ÉME: különböző kedvezményeket kaptak mindazok, akik be­léptek az egyesületbe. Igy "cserélt gazdát" sok Duna-Tisza közi zsidó szőlő, kocsma, szatócsbolt, ugyanis az antiszemita kilengésekben való részvételnek ez volt a fizetsége. 140 A Váry-féle vizsgálat 1922. június 20-i zárójelentése szerint az atrocitás­sorozatnak több összetevője volt: a Kecskeméten és környékén megindult szélső­séges cselekedetekben keveredett egyrészt a zsidó- és kommunistaüldözés, más­1 "Nehezítette ugyanakkor dr. Vary Albertek vizsgálatát az 1921-ben kibocsájtott kormányzói amnesztia, amely­nek következtében a tettesek nagy része mentesült a felelősségrevonástól. 136 BFL XXV. 1.a. Bp.Népb.Bűn.per.ir. 131/1947. Dr. Kovács Tibor ügyész tanúkihallgatása Budapesten 1946. áp­rilis 26-án. 137 Uo. Korom József földműves gyanúsított kihallgatása Kecskeméten 1946. május 22-én. 138 Uo. László Dezső földműves kecskeméti gyanúsított kihallgatási jegyzökönyve 1946. május 28-ról. 139 Uo. Drózdy Győző nemzetgyűlési képviselő tanúkihallgatása Budapesten az 1947. április 18-i főtárgyalási na­pon. Főtárgyalási jegyzőkönyv 252. 140 Uo. Az 1949. február 18-i tárgyalási nap jegyzőkönyve. Muránycsik Sándor tanúvallomása 33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom