Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez
(A "parancsra tettem" formula a fehérterror lovagjainak kedvelt védekezési módja volt.) Horthy vele minden alkalommal a legnagyobb szívélyes seggel tárgyalt, nehéz politikai helyzetéből - különböző módszerekkel - mindig kimentette. Kettejük kapcsolata tükrözte az ellenforradalmi rendszer képviselői közötti összefonódást. Az igazságügyminiszter megbizta dr.Váry Albert koronaügyészhelyettest, hogy az 1919-1921 közötti hirhedt Duna-Tisza közi eseményeket vizsgálja ki. Bethlen miniszterelnök utasitására 1921. augusztus 29-én kezdte meg Izsákon tevékenységét - vallotta 1946-ban, a Héjjas-perben Budapesten. Váratlan érkezése ellenére a keresett személyeket nem találta otthon, mivel azok Nyugat-Magyarországon tartózkodtak. Förster Lajos kunszentmiklósi főszolgabiró is eltűnt. "Nagy akadálya volt az eredményes nyomozásnak az a közszellem, amely tűrte az ilyen fajta cselekmények elkövetését. Az ÉME és a különböző titkos társulatok vagy szervezetek által fölkeltett és terjesztett kommunistaellenes és zsidóellenes közhangulat olyan... nehézségeket okozott, hogy a hatóságok keze is megbénult." 135 Dr.Váry segitotár sa szerint "... az ÉME propagandája által megfertőzött néplélek..." miatt nem támogatta a lakosság a hatóság munkáját. Nem kétséges, hogy ebben van túlzás, mégis mutatja az ébredő mozgalom 1921. őszi befolyását, amely fokozatos visszaszorulása ellenére is csak nehezen adta fel pozicióit, főleg a politikailag iskolázatlan területeken. Kovács Péter ügyész az ÉME vizsgálatot akadályozó, kormányellenes agitációjával kapcsolatban ugyanakkor idézte Bethlen miniszterelnököt is, aki 1922 nyarán a nála tett referálás alkalmával kijelentette: "Uraim, az az én véleményem, hogy aki rabol, az lógjon!" 136 A kormány által elrendelt vizsgálat során kiderült, hogy az ébredő és a Héjjas-mozgalom szervezésében különböző szervezetek, intézmények képviselői is részt vettek. A Héjjas-program egyik elemét, az integer Magyarország gondolatát hangsúlyozta ki például a szervezésnél Szelepcsényi András kiskunfélegyházi lelkipásztor. 137 Részt vett a kiskunsági mozgalom szervezésében a levente mozgalom egyik megalapitója, a később hirhedtté vált leventeoktató, Vannay (Hertelendy) László is. Kiskunmajsán csak az kapott ébredő igazolványt, aki vállalta egyúttal azt is, hogy "... ha valahol kommunista gyülekezést észlel, azt megfékezi...". 138 Drózdy Győzőt az ébredők többször megfenyegették, mert leleplezte a nemzetgyűlésben atrocitásaikat. 139 A tömegbázis létesítésének uj módszerét is bevezette az ÉME: különböző kedvezményeket kaptak mindazok, akik beléptek az egyesületbe. Igy "cserélt gazdát" sok Duna-Tisza közi zsidó szőlő, kocsma, szatócsbolt, ugyanis az antiszemita kilengésekben való részvételnek ez volt a fizetsége. 140 A Váry-féle vizsgálat 1922. június 20-i zárójelentése szerint az atrocitássorozatnak több összetevője volt: a Kecskeméten és környékén megindult szélsőséges cselekedetekben keveredett egyrészt a zsidó- és kommunistaüldözés, más1 "Nehezítette ugyanakkor dr. Vary Albertek vizsgálatát az 1921-ben kibocsájtott kormányzói amnesztia, amelynek következtében a tettesek nagy része mentesült a felelősségrevonástól. 136 BFL XXV. 1.a. Bp.Népb.Bűn.per.ir. 131/1947. Dr. Kovács Tibor ügyész tanúkihallgatása Budapesten 1946. április 26-án. 137 Uo. Korom József földműves gyanúsított kihallgatása Kecskeméten 1946. május 22-én. 138 Uo. László Dezső földműves kecskeméti gyanúsított kihallgatási jegyzökönyve 1946. május 28-ról. 139 Uo. Drózdy Győző nemzetgyűlési képviselő tanúkihallgatása Budapesten az 1947. április 18-i főtárgyalási napon. Főtárgyalási jegyzőkönyv 252. 140 Uo. Az 1949. február 18-i tárgyalási nap jegyzőkönyve. Muránycsik Sándor tanúvallomása 33.
