Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

ja miatt egyoldalú volt, s az egész keresztény tábor nem szimpatizált velük. Ennek oka volt az is, hogy csak egy-egy osztály, réteg, felekezet állt mögöttük. Velük szemben viszont az ÉME az egyetemes keresztény nemzeti eszmét propagálta. Alapitóit három gondolat hatotta át: egyrészt az integritást fenyegető veszedelem elhárítása, az "elrablott területek" visszaszerzése, azaz a magyar irredenta; másrészt a keresztény magyarok felébresztése, a társadalmi, kulturális és gazdasági hanyatlás felismerésére történő szervezkedés, azaz a kereszténység megszervezése és az antiszemitizmus; harmadrészt a forradalmi köztársaság leverése és a királyság helyreállítása. "Nyilvános kilépésével az ellenforradalmi gondolat legpregnánsabb képviselője lett, ... s az uj Magyarország legtisztább elgondolását és a nemzeti eszmének legintranzigensebb kifejezését"

87 - látta benne Balogh Ferenc. Az alapitók "hármas gondolatának" megvalósításához azonban 1919. augusztus közepéig kellett várni... II. AZ ÉME AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER HATALOMRA JUTÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN Az ébredők, a román megszállás és az új hatalmi struktúra A Tanácsköztársaság megdöntése utáni napokban az ÉME igen hamar újjászerveződött. Az ébredők a Budapestet megszálló románoktól támogatást vártak, de a románoknál alkalmazott cenzorok ezt az elvárást - az ébredők szerint - nem elégítették ki 88 , ugyanis a kommün utáni első plakátjukat, amely "Az ébredőkhöz" felirattal jelent meg, a románok azonnal eltávolították. 89 E röplapon az ÉME hitet tett arról, hogy addig nem nyugszik, amig ki nem "... takarodik az utolsó szemita is..." 90 Nem sokkal e célzatos hangú, az összefogást és ujjászerveződést antiszemita alapon meghirdető röplap megjelenését követően lepte el a budapesti házak falait az ÉME hírhedt úgynevezett Szamuely-plakátja. A plakáton egy falusi feszület két oldalán felakasztott keresztények voltak láthatók, akik közül az egyiket városi polgárnak, a máslkat parasztnak ábrázolták. Melléjük egy szélsőségesen karikírozott, a legvadabb antiszemita jelzőknek megfelelően megrajzolt kárörvendő zsidót állított a plakát készítője. A plakát felirata: "Keresztények! Jöjjetek az Ébredő Magyarokhoz! Feladatunkat röviden és tökéletesen fogjuk elvégezni!" A képet és a plakát feliratát látva nem lehetett kétséges a szöveg értelme... Az uszitó, pogromra hívó, a városi polgárságra és a paraszti tömegekre hatni akaró plakát cenzorát a román hatóságok felügyelet alá helyezték, miként az egyesületet Is. 91 Naponként jelentek meg házkutatási paranccsal a hivatalos 87 OLP 1354. ÉME ir. 2. tétel. 88 ÉM.1919.XII.7. I.évf. 6-7.sz.13. 89 A plakát pregnáns zsidóellenessége Balogh szerint csak az egyik ok volt az eltávolításhoz, a másik ok a plakáton a cenzúrára tett utalásokból fakadt. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy noha a románoknak nem nyújtották be láttamozásra, a román cenzúra engedélye (ráhamisítva? - Z.T.) a plakáton rajta volt. Balogh említett naplója szerint az „impozáns plakátot" augusztus 16-án ragasztották ki. A Pesti Izraelita Hitközség a plakát miatt feljelentette az egyesületet, mondván, hogy az Ébredő Magyarország c. kiáltvány a zsidó hitfelekezet ellen izgat (BFL VII.18.b. Budapesti Királyi Ügyészség. Sajtóperek iratai. 5/65/1919.). 90 ÉM. 1919.XII.7.1.évf.6-7sz. 13. 91 Uo.