Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

Zinner Tibor ADATOK AZ ÉBREDŐ MAGYAROK EGYESÜLETÉNEK 1918. NOVEMBER - 1920. MÁRCIUS KÖZÖTTI TÖRTÉNETÉHEZ A Magyarországon 1918 őszén lezajlott polgári demokratikus forradalom a szociáldemokraták és a polgári demokraták hatalomra jutását eredményezte. A forradalom hajtóerejét ugyanakkor elsősorban nem a polgári rétegek, hanem a munkásság és a vele együtt fellépő radikális elemek képezték. Budapesten a győzelem a munkások és a katonák megmozdulásának eredménye volt, mig vidéken a parasztság aktivitása tette a sikert teljessé.

1 A kormány erejét azonban az első pillanatoktól kezdve gyengitették azok az ellentmondások, amelyek összetevőit külpolitikailag az első világháborús vereség, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a fegyverszüneti problémák, belpolitikailag pedig a hatalom megőrzése képezték. A forradalom győzelme ugyanis egyaránt aktivizálta mindazokat az erőket, amelyek vagy a forradalom továbbfejlesztését, vagy lezárását, sőt következményeinek felszámolását sürgették. 1918 novemberének közepén fejlődésnek indultak azok az asztaltársaságok, klubszerű csoportosulások, ahol a Károlyi-forradalom ellenzéke meghúzódott. Szervezkedésüket elsősorban az tette lehetővé, hogy a baloldali radikális elemekkel szembeni fellépés meggyengitette a központi hatalmat. A határozott jobboldali igényeket kezdetben burkolt megfogalmazások, a kormánynak tett hűségnyilatkozatok ellensúlyozták. 2 A forradalmat követően menekülők áradata indult Budapest felé: kezdetben vidékről, később az ország megszállt területeiről. A hazatérők, a menekültek és a budapesti őslakosság egzisztenciális problémái óriási feszítő erőt képeztek: "... a gazdasági helyzet olyan rettentő volt a háború pusztításai és nélkülözései után, hogy azokat a tömegeket, amelyek a hadseregben visszamaradtak - a leszerelt katonákat és a munkanélküli munkásokat - nem tudtuk ellátni. Mert hiába adtak volna nekik pénzt, amit követeltek, az a pénz abban a mértékben vált volna értéktelenebbé, amilyen mértékben osztogatták volna. Természetbeni dolgokat, elsősorban ruhát kellett volna osztogatni, azonkívül szerszámokat és egyebeket, amikkel uj egzisztenciát szerezhettek volna..."

3 - hangzott el 1921 novemberében a Károlyi Mihály elleni per tanúkihallgatásai során. Az 1918-as polgári demokratikus forradalommal és katonai összeomlással a társadalmi erőviszonyok egyértelműen a forradalmi erők javára tolódtak el, a szá1 Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. Főszerk.:Rdnki György. Bp. 1976, Akadémiai K. 78. 2

Dósa Rudolfné: A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet 1918-1944. Bp. 1972, Akadémiai K. 50. (93. jegyzet). 3 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) VII. 2. c. Pesti (1875-től Budapesti) kir. törvényszék polgári peres iratai 4.H.36.537/1921. Károlyi Mihály pere. Kéri Pál 1921. november 14-i tanúkihallgatási jegyzőkönyve.