Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Kétyi Andrásné: A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium megalakulása
is itt helyezték el. A múzeum munkája iránt külföldi szakemberek is érdeklődtek, hiszen a világ első Gyermektanulmányi Múzeuma kapott helyet 1912-ben az FPSz-ben. Ennek mintájára alapították 1912-ben a Fővárosi Pedagógiai Muzeumot. A Fővárosi Pedagógiai Múzeum hivatott volt megőrizni mindazokat a történeti értékeket, melyek a fővárosi iskolák működését, módszerét jellemezték. Ennek illusztrálására gyűjtötte a fővárosi iskolák képeit, fényképeket, terveket, modelleket; az iskolák életéből pl. játékokat, az iskola módszerét és tanitó eljárásait jellemző dokumentumokat, igy tanmeneteket, tananyagfelosztásokat, tanulók rajzait, térképvázlatokat, füzeteket; régebben használt taneszközöket, régi képeket, térképeket, számológépet, olvasótáblákat; a fővárosi iskolák nevelő eljárását jellemző dokumentumokat, mint fegyelmi szabályzatokat, jutalomkönyveket, szorgalmi jegyeket; az iskolákban használt tankönyvet, segédkönyvet, vezérkönyvet. Az iskolák adminisztrációjára vonatkozó adalékokat, mint nyomtatványokat, statisztikákat, szabályzatokat; a fővárosi iskolák történetéről irott, vagy nyomtatott iskolai krónikákat, történeteket; a főváros iskoláiban működő kiváló pedagógusokról képeket, pedagógusoknak nyomtatásban megjelent munkáit, leveleit, kéziratait; az iskolán kivüli pedagógiai tevékenységre vonatkozó dokumentumot, ami a főváros közoktatásügyének történetére jellemző lehetett. 98 Pedagógiai Könyvtár A könyvtár alapját Bárczy István még tanügyi tanácsnoksága idején vetette meg. Az első könyveket a Városháza közoktatásügyének hivatali helyiségeiben gyöjtötték egybe, s lényegében ekkor a Közoktatási Ügyosztály kézikönyvtár funkcióját látta el. A könyvtár polcain elsősorban iskolaszervezési kérdésekkel foglalkozó könyvek voltak, majd a tanítói továbbképzés irodalma, a pedagógiai és pszichológiai laboratóriumok beszámolója is helyet kapott. A könyvtár későbbi gazdája Wildner Ödön tanácsnok lett, aki a könyvtárat továbbfejlesztette. A könyvtár a Központi Városháza egyik üléstermében nyert elhelyezést, innen került az FPSz épületébe 1912-ben, ahol Ozorai Frigyes vezetése alatt gyarapodott tovább. Az átköltöztetésekor a könyvállomány kb. 4000 kötetre rúgott." A könyvtár az FPSz-be való áthelyezésekor nyitva állt minden fővárosi pedagógus előtt. Állománya évek során csak gazdagodott. 1912-ben a könyvtár 2247 kötettel gyarapdoott, és összértéke ekkor 70 000 korona. A könyvtár találkozóhelye lett az oktatásüggyel foglalkozóknak, és vidéki tanárok, tanitók is gyakran keresték fel és használták értékes gyűjteményét. 100 1914-ben már 14 000 kötetet tett ki a könyvtár állománya, ebből 8000 pedagógiai, 6000 pedig szépirodalmi filozófiai, irodalomtörténeti, művészeti, természettudományi könyv volt. A könyvtár gyarapodásával időszaki értesitő jelent meg, mely az ujabb müvekről rövid annotációt adott. A könyvtár feladata volt az FPSz-ben folyó munka igényeinek kiszolgálása, igy fejlesztésénél lényegében azokat a könyveket kellett elsősorban beszerezni, amelyekre a tanfolyam tanárai előadásaik során hivatkoztak, amelyeknek ismeretét az előadó a tanitó számára fontosnak Ítélte meg. 101 A könyvtárvezetőjére hárult a feladat, hogy a könyvtárat megkedveltesse a hallgatókkal ill. megtanítsa őket annak használatára. Egy-egy előadás során a választott témához be98BFL.IV. 1407.D. Bp.Szfv.Tan.ir. Tan.Uo.4t. Közp.ir. 926/1912-VII. "Fővárosi Iskolák Évkönyve, 1911. 519. 100 Fővárosi Közlöny, 1912. XXIII.évf. 172. 101 BFLIV.1407.D. Bp.Szfv.Tan.ir. Tan.Üo.-k. Közp.ir. 926/1912-VII.
