Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Ságvári Ágnes: Budapest Főváros Levéltára gondjairól

V. A levéltári tudományos-feldolgozó munka új vonásai A helytört éne tir ás szinvonalat, de egyben a levéltárak közművelődési hasznosítását is alapvetően befolyásolja a levéltáron belül folyó tudományos anyagfeltáró, segédletkészitési tevékenységek kiterjedtsége és minősége. Nem lesz tehát érdektelen futó áttekintést adni a levéltári munka e sajátos területéről is, s bővebben szólni a Budapest Főváros Levéltárában szerzett ilyen irányú tapasztalatokról és a jelenleg ott folyó munkáról. Sokat és joggal méltattuk a levéltárak közművelődési tevékenységet. E témáról 1977-ben országos jelentés készült az igazgatói értekezlet elé. Az öszszesités szerint 1968 és 1976 között a tanácsi levéltárak közreműködésével 87 gyűjteményes kiadvány és 92 önálló tanulmány látott napvilágot, ezeknek mintegy 10 %-a a szocialista korszak történetéből. Szerénytelenség nélkül állithatjuk, a közmüvelésből a BFL is kivette a maga részét. A "Források Budapest Múltjából" négy kötete és a Budapesti Nemzeti Bizottság gazdag jegyzetapparátussal kiegészitett jegyzőkönyvei példák a kortörténet levéltári bázisának sikeres kiaknázására. E két forráskiadvány műfaja eltér egymástól. A "Források..." válogatás korabeli dokumentumokból. Jórészt terjedelmi okoktól indittatva választottuk ezt a műfajt. A "jegyzőkönyvek"-ben viszont teljes anyagot teszünk közzé, kihagyás nélkül. Jónéhány vitatott kérdésre világitottak rá a felsorolt kötetek. Ilyenek pl. a forradalmi erők politikai tudatosságának foka és befolyása az ország különböző régióiban, a régi hatalmi szervek átalakulásának, illetve uj néphatalmi szervek keletkezésének és integrálódásának a folyamata, a munkás- és parasztmozgalmak forrásai, megnyilvánulásai, hagyományai és azok hatása a népi demokratikus átalakulásra, stb. A levéltárigazgatók plénumára készült, már emiitett dokumentum rámutatott, hogy szinte teljesen hiányzik az 1949 utáni problémák kutatása, a feldolgozások többnyire megrekednek számszerüségek felsorolásánál. E fogyatékosságot magunk is érezzük. Tervezzük az 1950-es évekből egy várospolitikai - várostörténeti dokumentumválogatásnak, a Források Budapest Múltjából V. kötetének a kiadását. A leginkább "levéltári műfaj", a forráskiadvány esetében osztjuk a hivatkozott dokumentum igényét a szakszerűség fokozására, a forráskritika és szövegmagyarázatok lehetőségeinek a kiaknázására. Évtizedek multán végre a levéltári munka egészére átfogó programot lehet adni a "Történelmi-kulturális emlékeink, hagyományaink komplex kutatása" főirány keretében. Ez a program lesz hivatott az MSZMP tudománypolitikai és közművelődési irányelveinek szellemében a magyar levéltárak iratanyagát korszerű feldolgozásban hasznositani. De az Országos Távlati Tudományos Kutatási Tervben meghatározott más főirányok sem nélkülözhetik a levéltári alapkutatásokat. Leginkább szorulnak levéltári kutatásra: a "Társadalmi struktúra és a szocialista tudat átalakulása Magyarországon'^ a "A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata", a "A szocialista vállalat", a "Gazdaságpolitikánk tapasztalatainak elemzése" és a "Köznevelés fejlesztését szolgáló pedagógia kutatások" cimü modernkori "főirányok". Mit tesz a BFL, hogy a fenti feladatoknak megfeleljen? A bekerülő anyagok esetében egyrészről meg kell gyorsítanunk az annak idején "halomban átvett" iratok rendezését, selejtezését. Másrészt: a rendszeralkotás és a kutatás érdekében ki kell alakítani a korszerű segédletek rendszerét. Kétségtelenül ez lenne a legnagyobb levéltári hozzájárulás a kortörténetirás, de a kutatás kiszélesítésének az ügyéhez egyaránt.