Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Meggyesi László: Fejezetek a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár elődvállalatainak történetéből az 1920-as években
olyan kartellszerződések megkötése, amelyek a részvénytársaság egész ügyvitelének közös haszonra vagy veszteségre való vitelét célozzák; a részvénytársaság feloszlatása; az alapszabályok módosítása; az alaptöke felemelése, illetve leszállítása. Ezek a pontok a volt tulajdonos sajátmagának fenntartott jogainak látszatgaranciáját tartalmazták. A Leszámitoló Bank kikötötte magának.hogy kizárólagos bankárja lesz a szindikátusnak, s hitelt mástól csak akkor vehetnek igénybe, ha azt - bármi okból a bank megtagadná. 22 A részvénytársasággá alakulásnak első eredményei csakhamar mutatkoztak. A szükséges forgótőke rendelkezésre állt, s a termelés megindult. A Leszámitoló Bank a gyár fejlesztésére jelentősebb beruházási összegeket is biztosított. Az üzemet bekapcsolták a Fővárosi Elektromos Müvek hálózatába. Ez igen jelentős és költséges munkálatok elvégeztetését igényelte, mivel ki kellett építtetni a kábelcsatlakozást az Óbudai Gázgyártól a Római-fürdői gyártelepig. A beruházás eredményeképpen az egész üzemet háromfázisú váltóáramú villamos energiával látták el, kiküszöbölve a szivógázmotorhajtást és a saját generátorral termelt egyenáramot. A munkák befejezése lehetővé tette az 1922. évben a villamoshegesztéssel foglalkozó - tekintélyes mennyiségű villamosenergiát fogyasztó - Harmatta-féle Vashordó és Tartánygyár átköltöztetését az Epp és Fekete Gépgyára telepére. 23 tr 24 A munkáslétszám rövidesen stabilizálódott. Az 1922. évi 80 fos létszám 1924-re 100 főre emelkedett s az üzem energia szükséglete elérte a 100 lóerőt. 25 A termelés lassú ütemben fejlődött. A kézi erővel müködo emelőgépek készítése mérséklődött, elkezdték - egyedi darabonként - a villamos emelődobok, illetőleg futómacskák gyártását. A jelentősebb megrendelések eltolódtak a villamosenergia nálózat kiépítésével az erőközpontok létesítésénél használatos, nagy teherbírású szerelődaruk, s a kazántelepek szénellátását ellátó markolós futódaruk irányába. 26 Fekete Henrik 1920-ban Szabó Vilmos gépészmérnököt műszaki igazgatóvá neveztette ki, akinek vezetésével 1924-re az emelőgépek, szállító és rakodó berendezések széles gyártmányskáláját valósították meg. Úgymint: csavarorsós áttételű, valamint gyors csigasorok, kézi és villamos hajtású különféle futómacskák, csigasor beakasztására, vagy beépített emelőszerkezettel, kézi vagy elektromos mozgatással, gépházi, mühelyi és öntödei futódaruk kézihajtással és egy, vagy több motoros kivitelben, különféle forgódaruk kézi- és elektromos hajtásra, normál- nyomtávú vasúti kocsikon futó gozdaruk, különféle portál-, félportáldaruk önműködő markolós üzemre, hydraulikus és csavaros emelők, hajtóművek, fali emelőszerkezetek, kocsivontató berendezések, tolópadok, csörlők, báuyafelvonók, serleges elevátorok szénhez, salakhoz, stb., 22 OL Z 65-39-132. Visszaigazoló levél a szindikátusi titkos megállapodásokról 1920. 23 Nádor, 47-50. 24 Magyar Szocialista Munkáspárt Párttörténeti Intézet Archívuma. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségi iratai (továbbiakban: Pl Archívuma 672. f.) 1922-20. 25 Vasművek Évkönyve, 1924. Függelék 10. 26 Nádor, 47-50.
