Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Meggyesi László: Fejezetek a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár elődvállalatainak történetéből az 1920-as években

A Léderer-család a szesz- és élesztőiparban, mig a Hatvany-család - jelentős földbirtokkal és 28 igazgatói tagsággal - a malom és cukoriparban számított gazdasági hatalmasságnak. Az infláció forgatagában a részvények gyorsan cseréltek gazdát, s ezt jól érzékelteti az 1922. június 27-i rendes közgyűlésen mutatkozó erőviszony eltolódás. 27 részvényes 35 000 db 1400 szavazattal biró részvényt helyezett letétbe. 25 részvény birtokjoga jelentett egy szavazatot. Részvényesek neve Részvények Szavazatok Részvényesek neve száma 1 2 3 Kühnemann Fritz 2 000 80 Kühnemann Kurt 2 000 80 Kühnemann Pál 1 500 60 Kohner Adolf Fiai 1 400 56 Léderer Arthur 950 38 Léderer Károly 950 38 Magyar Forgalmi Bank Rt. 1 800 72 Magyar Kereskedelmi Hitellnt. 300 12 Deutsch Ignácz és Fia 1 400 56 báró Hatvány Károly 500 20 báró Kohner Willy 500 20 Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bank 21 250 850 dr.Madarassy Beck Marcell 100 4 Összesen 34 650 1386

6 A további 14 részvényes fejenként 25 részvénnyel, illetve egy szavazattal rendelkezett, kivétel nélkül a bank bizalmi emberei, akik részint az igazgatóságban részint a felügyelőbizottságban foglaltak helyet, közöttük nem egy a leendő bankvezér. Itt tanulta meg a bankszakmát dr.Reményl-Schneller Lajos, a későbbi szélsőjobboldali pénzügyminiszter is.

7 1922. novemberében a vállalat vezetőségének személyi összetétele az alábbiak szerint alakul: az igazgatóság elnöke: dr.br.MadarassyBeck Marcell. Vezérigazgató: Kühnemann Pál. Ügyvezető igazgatók: Kelen Ármin, Mann Miksa. Helyettes igazgató: Székely Ottó. Cégvezetők: Kidling János, Fissinger Pál, Vajda Ferenc és Rottmann Aladár. Felügyelő bizottság: Ábrahám Gyula, Déry Jenő, dr. Reményi-Schneller Lajos és Stern Ödön.

8 1923. közepén az inflációs folyamat felgyorsult, a nagy lehetőségek időszaka következett. A gyakori és gyorsan lebonyolított pénzügyi manipulációk a csőd vagy gazdagság forrásai lehettek. Eredményeiket az 1925. január 1-i pengő mérlegek részben rögzítették. A papírpénz értéke 1923 júniusától 1924 májusáig csaknem a tizedére zsugorodott össze. Fokozódott a verseny az iparfinanszirozást jelentő valorizálatlan állami hitelek megszerzése érdekében. 6 Berciid T. Iván - Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után. 1919-1929- Bp. 1966. 107., 221., 233. Cg - 772 - 1922. a Galánthai-féle Nagy Magyar Compass Bp. (továbbiakban: Compass) - XLVIII. évf. 626-627.