Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Gyáni Gábor: A fővárosi női munkaerő foglakoztatottságának szerkezetváltozása 1880-

legnépesebb női foglalkoztatási terület dolgozóiról, a házicselédségró'l áll rendelkezésünkre, amely a következő képet mutatja.

29 20 év alattiak 29 % 25 óv alattiak 53,3% 30 év alattiak 70,1% Az arányok szembeötlőek, s ujabb bizonyitékot szolgáltatnak a női munkának a férfi munkától eltérő jellegzetességére. A szándékoltan összefogott gondolatmenet lezárásaként azt mondhatjuk: a főváros női dolgozótársadalma abból a bevándorlás révén Budapestre érkezett, saját család megalapítása előtt álló, zömében 25-30 év alatti noi népességből táplálkozott, a szóban forgó alig több mint fél évszázad viszonylatában, amely sajátos átmeneti társadalmi állapotként, egy meghatározott életciklus tartozékaként volt kénytelen számolni a házon-csaladon kivüli kereső munkával. XXX A következő lépésben a fővárosi női populáció szerkezeti tagolódását vizsgáljuk meg, azaz a női népesség foglalkozási rétegződésének az alakulását követjük nyomon 1880 és 1941 között. Ebben a hatvan évben a kereső női populáció létszáma közel négy és félszeresére nőtt, az 1880. évi 62 624 főről 1941-re 273 980 főre emelkedett. VIII. tábla 30 A kereső nonépesség létszámának alakulása Év Létszám a. sz. 1880 = 100 index 1800 62 624 100, 0 1890 103 573 165,4 1900 134 542 214,8 1910 172 079 274,8 1920 184 109 194,0 1930 221 784 354,1 1941 273 980 437,5 A növekedés üteme különösen 1880-1910 között erős, 1910 és 1920 között viszont lelassul, majd a húszas években újfent magasra szökken. A növekedési ütemben tapasztalható hullámzás a gazdasági fejlődés egészének a trendvonalába illeszkedik és alapjában harmonizál a férfi munkaerőpiac ingadozásaival.

31 Közelebb visz témánk érdemi tárgyalásához, ha számszerűen dokumentáljuk 29

Uo.663. 30 Uő: Bp. szfv. stat. évkve. 1928. 63. Körösi József IS&l-ie vonatkozó adata 1246 fővel kevesebb női kereső népességet mutat. Körösi József: Budapest fővárosa az 1881-edik évben. 3. szakasz. Bp. 1883. 114-123.(82-sz. tábla). Az 1880-1920 közötti adatok Illyefalvi idézett művéből származnak, az 1930-as és az 1941-es adatok pedig, Molnár Olga: A női munkaerők számának alakulása a székesfővárosban. Statisztikai Közlemények (a továbbiakban: Stat. Közi.). 76. k. 3.sz. 80., 94. és 111.; Bp. stat. évkve. az 1944-46. évekről. Bp., 1948. 1531 Vö Ch. Gati: Modernization and Communist Power in Hungary. East European Ouarterly, 1971. Vol. V.No3. 342. (26. sz. jegyzet).