Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Kubinszky Judit: Az 1872. évi ipartörvényjavaslat Pest város törvényhatósága előtt

iparszabadságot, azonban kétségtelenül csökkenthétté az iparengedélyért folyamodók számát és esetleges visszaélésekre adhatott lehetőséget. Hátra volt még a városi törvényhatóságnak a 96.§. módosítására vonatkozó kérelme. Miután az országgyűlés a törvénytervezet minden cikkelyét külön tárgyalta a 96.§.-ra 1871. november 22-én került sor. Pest város kérvényének figyelembevétele körül azonnal vita alakult ki. Somssich Pál házelnök, Győrffy Gyula és Ghyczy Kálmán képviselők között. Az elnök hivatkozott arra, miután a kérvényt a ház előtt pár nappal korábban felolvasták, az a kérvényi bizottsághoz került, ahonnan azzal a javaslattal érkezett vissza, hogy az ipartörvényjavaslat megfelelő szakaszának tárgyalásánál figyelembe kell majd venni. A képviselőház ezt a javaslatot határozatilag elfogadta. O tehát csak a ház határozatának tesz eleget, amikor a kérvény idevonatkozó pontját ismét felolvastatja. Győrffy Gyula, majd később Ghyczy Kálmán is hangoztatták, hogy a képviselőházban a képviselőkön kivül senkinek sincs joga inditványt vagy módositványt beadni. Ha a kérvénynek ezt a pontját valaki a képviselők közül magáévá teszi és a házszabályoknak megfelelően formulázott inditvány alakjában irásba foglalva benyutja, akkor nincs akadálya a kérvényi bizottság arra vonatkozó javaslatának: vétessék figyelembe a kérvény tartalma. De igy, Pest város indítványaként tárgyalni nem lehet. A házszabályokra való hivatkozás és az azokhoz való merev ragaszkodás akadékoskodásnak tűnhet fel a két képviselő részéről, formailag azonban nem kifogásolható magatartásuk. Emlékezzünk még, a 4.§-ra vonatkozó kérelmet is Királyi Pál képviselő terjesztette a ház elé. Most ugy látszott, nincs pártfogója a városi hatóság módosító indítványának a képviselők között. A helyzetet Wahrmann Mór képviselő mentette meg, akinek az országgyűléshez beadott indítványa annak idején - 1870. július 16-án - a város egyesítésének ügyét is útjára bocsátotta. Wahrmann most is a város érdekében emelt szót. Jogosultnak tartotta a városi hatóság kérését, de tárgyalását azért nem vélte időszerűnek, mert a fővárosi törvényjavaslat még nem került tárgyalásra és véleménye szerint nem lehet egy olyan törvényre hivatkozni vagy támaszkodni, amely még nincs elfogadva. Előrebocsátotta: fenntartja magának azt a jogot, hogy a fővárosi törvényjavaslat tárgyalásakor a városi hatóságnak az ipartörvényjavaslat 96.§-ra vonatkozó az iparhatósággal kapcsolatos jogos kívánságát képviselhesse. Ennek támogatására már most felkérte a földmivelés- ipar- és kereskedelmi minisztert. Szlávy József miniszter azonnal reagált erre a felszólításra. Kijelentette, ha erre sor kerül maga is érdemben kíván a kérdéssel foglalkozni, ma azonban, amikor a kerületi elöljáróságok még nem léteznek, nem lehet rájuk hivatkozni. A paragrafussal kapcsolatos vitában több módositó javaslat is született. Pest város kérvényéről Irányi Dániel tett még emlitést egyetértve Wahrmann véleményével. 33 A fővárosi törvényjavaslatot 1872. november 6-tól december 9-ig tárgyalta az országgyűlés. Wahrmann Mór előzetes Ígéretével ellentétben az egész vita során nem szólalt fel, de erre ez esetben nem is volt szükség, mert a törvényjavaslat előkészítő munkálatai során a városnak az iparhatóságra vonatkozó javaslata már érvényesült a 94. §-ban, amely szerint: "a kerületi elöljáróság képezi az elsőfokú iparhatóságot." 34 A törvényjavaslatnak ezt a paragrafusát egyébként de33 Képviselőházi Napló, 1869-71. XVIII. köt. 14-17. 34 Magyar Törvénytár, 1872-1874. 1872. XXXVI. tc. Buda-Pest fővárosi törvényhatóság rendezéséről. Bp. 1896 95. Az említett 84. §-t a Budapest székesfőváros kerületi elöljáróságairól szóló 1893XXXIII. tc. 32. §-a később hatályon kívül helyezte.