Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Kubinszky Judit: Az 1872. évi ipartörvényjavaslat Pest város törvényhatósága előtt
a téren érvényben levő jogaira, valamint arra, hogy az ezúton befolyó összegen a városi szegényház, árvaház és a szegény iparosokat segélyező Albrecht Hildegard alap osztozik. Ezen intézmények jótékony segítségét az elaggott polgárok, özvegyek árvák vagy azok az iparosok élvezik, akik saját tőke hiányában a pénzösszeg egyrészének felhasználásával alapozzák meg jövendő boldogulásukat. Az ipardijakról való lemondás - a jelentés szerint - a városnak mintegy 24.000 Ft évi jövedelemkiesést okozna. Jótékony intézeteinek fenntartására ujabb adókkal kellene a polgárságot terhelnie. Ennek elkerülése végett a 4. §-hoz a következő függeléket javasolta a bizottság: "Oly hatóságoknak melyek kimutatják, hogy területükön oly jótékony közintézetek vagy közpénztárak léteznek hatósági kezelés alatt, melyek által szegény iparosok segélyeztetnek, vagy ipari közcélok előmozdíthatnak ezen közintézetek javára a helyi körülményekhez mért ipardijak szedését a Magyar kir. Földmivelés-Ipar és Kereskedelmi Minisztérium engedélyezheti." 22 A tanácsülés november 14-én tárgyalta a bizottmány jelentését és a 96.§.c. pontjára való vonatkozó javaslatot a következő figyelemreméltó módositással egészítette ki: legyen a kapitányi hivatal az elsőfokú iparhatóság mindaddig, amig a rendőrség a város fennhatósága alatt áll, amint életbe lép a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslat és a rendőrség állami szervezetté lesz az elsőfokú iparhatósági teendőket vegyék át a fővárosi törvényjavaslatban meghatározott kerületi elöljáróságok. A közgyűlés november 15-én a tanács által módositott bizottsági javaslatot egész terjedelmében elfogadta és ugy rendelkezett, hogy azokat kérvénybe foglalva haladéktalanul nyújtsák be a képviselőházban. Gyöngyössy Alajos helyettes főpolgármestert bizták meg azzal, hogy a felterjesztést a képviselőház elnökéhez már másnap eljuttassa. 23 A sietségre azért volt szükség, mert a képviselőház 1871. november 18-án már a tizenötös bizottság által benyújtott második ipartörvény javaslatot tárgyalta. Pest városának felirata körül vita alakult ki. A törvényjavaslat részletes tárgyalásánál Királyi Pál képviselő a 4.§. módositását javasolta. 24 Magáévá tette Pest város törvényhatóságának kérvényében foglalt, az ipardijak fenntartására vonatkozó kérelmét és indítványozta: a 4. paragrafust egészítsék ki a városhatósági bizottmány javaslatával, tegyék lehetővé az országban minden hatóság számára az ipardijak szedését, ha igazolni tudja, hogy ezekből az iparosokat támogató jótékony célú intézményeket tart fenn. 25 Módosító javaslatát azzal indokolta, hogy a mérsékelt ipardijak befizetésével az iparosok mintegy önmagukat biztosítják a munkaképtelenné válás vagy az elszegényedés esetére, mert az ilyen kiadásokat a közhatóságok úgysem fedezhetik. Ezáltal még nem látja veszélyeztetve az ipar szabadságnak az l.§-ban kimondott elvét. Királyi Pál indítványával szemben Horn Ede képviselő azonnal ellenvéleményt 22 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan.ir. 39322/87l.sz. 23 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan.ir. 39331/87l.sz. 24 A tizenötös bizottság által benyújtott törvényjavaslat 4. §-a kimondja: „Aki szabadon gyakorolható ipart űzni szándékozik, tartozik ebbeli szándékát az illetékes iparhatóságnak szóval vagy írásban bejelenteni s ezen alkalommal kimutatni, hogy az ipar önálló gyakorlására az 1., illetőleg 2. vagy 3-dik §-okban kívánt kellékeknek megfelel; mi ha megtörtént, a bejelentésről szóló iparhatósági igazolvány, a 26. §. alá tartozó eseteket kivéve, meg nem tagadható, és az iparhatóság által az illetőnek legföljebb 3 nap alatt ingyen kiszolgáltatandó,különben a bejelentő iparának űzését megkezdheti." - Az 1869. évi April hó 20-ára hirdetett Országgyűlés Nyomtatványai Képviselőház. - Irományok. 1869/71. XIII.köt. 1316 szám 152. 25 Képviselőházi Napló, 1869-71. XVII. köt. 345-346.
