Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Kubinszky Judit: Az 1872. évi ipartörvényjavaslat Pest város törvényhatósága előtt

arra a megállapításra jutottak, hogy egy ujabb átmeneti intézkedés csak tovább bonyolitaná az iparügy amúgy is kusza szövevényét, ezért ugy döntöttek; a végleges ipartörvény megalkotásáig továbbra is érvényben tartják az eddig leghaladóbbnak tekintett 1859-es iparrendszabályzatot. A kormány 1869 nyarán nyújtotta be az uj ipartörvényjavaslatot a képviselőházban. A parlament osztályainak tárgyalásai során több vitás kérdés merült fel. Volt olyan osztály, amely a törvényjavaslatot egy külön megválasztott szakbizottság hatáskörébe kivánta utalni, más osztályoknál annyi módositás, uj javaslat, "egymástól eltérő megállapodás jött létre, hogy a központi bizottságba kiküldött előadók csakhamar átlátták, hogy az osztályoktól nyert utasitások alapján közös megállapodásra jönni nem lehet."

7 A központi bizottság határozata értelmében a törvénytervezetet véleményadás végett szakértőkkel vizsgáltatták meg, valamint ugyanez okból eljuttatták az iparfejlődés ügyében érdekelt külfönéle testületekhez, szervezetekhez, um. Országos Iparegyesület, Ipar- és kereskedelmi kamarák stb. Ezért került a tervezet Pest város törvényhatósága elé is. Az 1869. július 31-én tartott tanácsülésen Gerlóczy Károly tanácsnok hivta fel a figyelmet az uj törvényjavaslat fontosságára, valamint arra, hogy a hazai kereskedelem és ipar központjának, Pest városának véleménye nem hiányozhat a javaslat végleges formába öntésénél, már csak azért sem mert ez a városi hatóság érdekeit is érinti.

8 A tanács az inditványt elfogadta és az augusztus 10-én ülésező közgyűlés elé terjesztette. Az itt hozott határozat alapján a törvénytervezetet véleményadás végett a javadalmi bizottmány tárgyalta tovább. 9 A javadalmi bizottmány elnöke a tanácsülésen inditványt benyújtó Gerlóczy Károly volt, aki a bizottmány tagjainak - Beliczay Imre, Burián János, Grün János, Nosztl Mór, Rottenbiller Lajos, Schedl Károly, Tavaszy Endre, Virágh Ferenc - három-négy heti időtartamot jelölt meg a törvényjavaslat tanulmányozására. Felkérésében hangsúlyozta, hogy a tervezetet "a hazai, különösen a fővárosi iparügy, - a városnak az iparügyekkel összefüggésben álló javadalmi érdekei - és a közjog szempontjából" vizsgálják és észrevételeiket ennek megfelelően tegyék meg.

10 Mielőtt ismertetnénk a javadalmi bizottmánynak a tervezetre tett észrevételeit, vessünk egy pillantást a törvénytervezetnek 1869-ben Gorove István földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter által benyújtott első változatára. A terjedelmes törvényjavaslat 116 §-ból állt és őt fejezetben foglalta össze az iparügygyel kapcsolatos tennivalókat.

11 A tervezet fő célja az iparszabadság törvénybeiktatása volt. Ennek megfelelően megszüntette a céheket és az iparosok közhasznú társulásainak létrehozását a szabadság elvére fektette. (89.92.100.§) Az első változatban még nem található a kereskedelemmel foglalkozó paragrafus, a törvénycikkelyek nem egyszer átfedéseket, ismétléseket tartalmaznak, ugyanakkor hiányosan fogalmazták meg különösen a gyáripari tevékenységre vonatkozó, valamint a munkások jogaival kapcsolatos rendelkezéseket. 7 Képviselőházi Napló, 1869-71. XVII.köt. 115-116. 8 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) IV 1303/f. Pest Város Tanácsának iratai. Tanácsi iratok, (a továbbiakban: Pest v.ir. Tan.ir.) 21032/869.sz. 9 U.o. 22202/869.SZ. 10 U.o. 11 Ipartörvényjavaslat. I. fejezet: Az iparjog megszerzéséről 1-25.§. II. fejezet: Az iparjog gyakorlásáról 26-38. §. III. fejezet: A segéd-személyzetről 39-88. §. IV. fejezet: Az iparos társulatokról 89-100. §. V. fejezet: Az iparhatóságokról és eljárásokról. 101-116. §Az 1869. évi április hó 20-ára hirdetett Országgyűlés Nyomtatványai. Képviselőház. Irományok - 1869-71. 23-37.