Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Kubinszky Judit: Az 1872. évi ipartörvényjavaslat Pest város törvényhatósága előtt

Kubinszky Judit AZ 1872. ÉVI IPARTÖRVÉNYJAVASLAT PEST VAROS TÖRVÉNYHATÓSÁGA ELŐTT Az 1872-es esztendő nevezetes dátum a magyarországi ipartörvényhozás történetében. Nem ez volt az első ipartörvény, amelyet hazánkban életbe léptettek, de elsőként terjesztette ki hatályát az ipar minden ágára, magában foglalva a kereskedelmet is. A korábban hozott ipartörvények a későn és lassan kibontakozó kapitalista fejlődés egy-egy fázisának állomásai voltak. Az 1840-ben a kereskedésről és a gyáriparról hozott XVI. és XVII. törvénycikk törte meg először a középkori kiváltságokon, törvényhatósági vagy helybeli testületi végzéseken alapuló szokásjogot, amely vidékenként különbözött aszerint, hogy hol milyen engedményeket, kedvezményeket sikerült az ipar képviselőinek a hatalom birtokosaitól megszerezni. A XVII. törvénycikk a gyári termelés szabadságának

1 kimondásával megteremtette az emberi és gépi munkaerő koncentrálásának, a termelékenység emelésének a munkaeszközök és a termékek specializálódásának és nagybani előállításának, egyszóval a nagyüzemi termelésnek az egyik lényeges feltételét. A reformmozgalom ipartámogató törekvései jórészt csak a gyáriparban éreztették kedvező hatásukat. Érintetlenül hagyták a kisipar, pontosabban a céhipar egészét, ahol továbbra is a privilégiumok, a verseny kizárása, a haladás iránti közönyösség vagy éppen ellenszenv, a munkások hűbéri függése, a szokásokhoz való csökönyös ragaszkodás gátolták az ipar fejlődését. S miután az ország ipari termelésének nagyobb hányada a kisipari ágak művelőinek kezéből került ki szemléletük, a haladással szemben elfoglalt magatartásuk az egész iparfejlődésben visszahúzó erőként hatott. Az 1848-as forradalmi időszak felfelé ivelő szakaszában a céhmunkások megkísérelték a feudális kötöttségektől való megszabadulást. Kérvényeikkel ostromolták a Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumot, legradikálisabb képviselőik egyenesen a céhek eltörlését követelték. A különböző iparágakban dolgozó ifjúság kívánságait Glembay Károly az ipartestület által fenntartott Iparostovábbképző tanfolyam oktatója szedte pontokba és juttatta el beadványként Klauzál Gábor földmüvelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez.

2 Csanády Ferenc minisztériumi titkárnak a legények kívánságairól készitett részletes véleménye 3 alapján 1848. június 9-én adta ki rendeletét Klauzál Gábor miniszter "A céhszabályok módosítása tárgyában."

4 Ez a rendelet átmeneti intézkedéseket tartalmazott, 1 Magyar Törvénytár, 1836-1868. évi törvényczikkek. Bp., 1896 145-150. 2 1848. április 27-én. OL 1848-49-i földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi iratok, az ipari osztály iratai 18481-457. 3 1848. április 29-én. OL F.I.K.M. Ipar 1848-1. 457. 4 Közlöny, 1848 június 11. 4. szám 17-19 old. OL 1848-49. évi nyomtatványok