Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben
nagyobb politikai befolyásra szert tevő békepárt azonban még ilyen feltételek mellett is a rettegett "terror" eszközeinek kiáltotta ki a vésztörvényszékeket, s mindent elkövetett ezek felszámolása érdekében. Junius elején - 2-án, majd 8-án a kormány elvben kimondta előbb a tábori vésztörvényszékek, majd a többi rögtönitélő biróság feloszlatását. Junius 16-án azután megjelent az a kormányrendelet, amely az egyetlen újonnan felállított országos rögtönitélS törvényszék kivételével az összes többi vészbíróságot megszüntette; majd június 19-én egy ujabb rendelettel a pesti rögtönitélő törvényszék feloszlatását külön is kimondta az igazságügyminiszter. A békepárt politikai térhódítása mellett azonban a vészbíróságok feloszlatásában része volt annak is, hogy a kormányzat senkit sem akart feleslegesen rettegésben tartani, s ezzel - elképzelése szerint - a forradalom és szabadságharc ügyének ilyen módon ártani. 36 IV. A budai vár elfoglalása. A vár elfoglalását követő események A budai vár ostromát - mint emiitettük - Görgei nehéztüzérség nélkül kezdte meg, a hónap közepére azonban végre megérkeztek Komáromból a várostromhoz szükséges ágyuk, s a 15-ről 16-ra virradó éjszaka megkezdődött a vár bombázása ezekkel a lövegekkel. Említettük korábban azt is, hogy Irányi április 30-án megtiltotta a Buda és Pest közötti közlekedést, majd május 15-én - ezúttal már Görgei egyetértésével - megerősítette az április 30-i rendelkezést; kivételt csupán a katonai és polgári hatóságok hivatalos küldöttel képeztek a tilalom alól. 17-én lezajlott a honvédsereg egységeinek első - egyelőre sikertelen - rohama is, 21-én hajnalban azután - a várfalak több napon át tartó bombázása után - a honvédeknek sikerült végre elfoglalniuk a várat. Az utolsó rohamot igen sokan nézték a pesti Duna-partról; köztük volt Irányi és Hajnik is, akik - mihelyt megbizonyosodtak az ostrom sikeresi befejezéséről - azonnal átmentek Budára, tájékozódás és a hatáskörükbe tartozó legsürgősebb Intézkedések megtétele végett. Irányi Görgeit kereste fel, aki azonnal közölte, hogy másnap már meg akarja kezdetni a várfalak lerombolását, s ehhez "pár ezer embert" kért a kormánybiztostól; Hajnik pedig a súlyosan sebesült Hentzit látogatta meg, s a magyar kormányzat részéről várható megtorlást helyezte kilátásba a haldokló tábornoknak. Közben a vár erősen égett, az oltással azonban senki sem törődött; a győztes honvédsereg tagjai pedig - nem éppen hősökhöz méltó módon - polgárházakat és pénztárakat raboltak ki, irattárakat dúltak fel és más, az állam tulajdonát képező értékeket hordtak szét; elkótyavetyélték a rablott holmikat, az ellen36 A fentiekről ld: BFL Pest Tan. jkv. Tanácsülés 1849. máj. 18., uo. Vegyes ir. 1848/49:1246, OL OHB Alt. ir. .1849:6570, 1849:7229, uo. Bm. Ein. ir. 1849:22, 1849:72,184956, uo. Országlászati ir. I. sorozat 1849-11-9, uo.Rendőri ir. 1849-184, uo. Im. Büntetőtörvénykezési ir. 1849-1-295, 1849-5-218, uo. Ügyészi ir. 1849-2-22, 1849-2-89, 1849-6-1, 1849-6-2, 1849-6-3, 1849-64, uo. Vegyes ir. Iktatott, nem lajstromozott iratok 1849: 1910,1849:2415,1849:3422 ,uo .Görgei ir. ,uo .Vésztörvényszéki jkv. 1849 .máj .9 .JCLÖM XV.282 .Ld .m ég az egyes kérdésekhez: Vukovics: i.m. 489, skk.,Sarlós: Az 1848/49-es forradalom büntetőjoga 206., Spira: A magyar forradalom 511. A Pázmándy - és Ghyczy Kálmán völt nádori itélőmester, majd 1848-ban az Igazságügyi Minisztérium államtitkára - által megfogalmazott emlékiratot közli: Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben, II. Bp. 1952. 412. skk., Vö.: KLÖM XV. 213. sk., valamint: Sashegyi Oszkár: Magyarország beolvasztása az ausztriai császárságba. Iratok az olmützi alkotmány előtörténetéhez. Levéltári Közlemények 39. évfolyam. 73.sk. —A vésztörvényszékekkel kapcsolatos intézkedésekről.:ld. OL OHB KPA 653, uo. Im. Ein. ir. 1849:489, KLÖM XV. 490. sk, 554. Ld. még: Horváth: i.m. III. 90. skk., Vargyas: i.m. 601., Balázs-Borus-Nagy: i.m. iJi. 306., Spira: A magyar forradalom 511., Sarlós: Deák és Vukovics: 89. skk.
