Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Ságvári Ágnes: Budapest Főváros Levéltára gondjairól

rendelet és a végrehajtásáról szóló 30/1969. (LX.2.) Korm.sz. rendelet, továbbá a művelődésügyi miniszter 130/1971. MM sz. utasításával kiadott Levéltárak Ügyviteli Szabályzata, valamint Budapest Főváros Levéltára 1970-ben jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. 3 Az 1969. évi törvényerejű rendelet célja kettős: biztosítani a történeti értékű források védelmét; az államigazgatási és népgazdasági szervekkel való közvetlenebb együttműködést lehetővé, sőt kötelezővé tenni. A tvr. a levéltárakat tudományos intézményekké nyilvánítja, hivatali kötelességükké téve egyúttal az Őrizetükben levő anyagok feldolgozását és a helytörténet müvelését. így vált újra Budapest Főváros Levéltára a várostörténet gazdájává. 4 Messzemenően egyet lehet érteni Ember Győző akadémikusnak azon megállapítás ával, mely szerint a levéltári tudományos munka nemcsak a levéltári anyag monografikus, vagy más formában történő feldolgozását jelenti, hanem annál többet: az anyag használatával kapcsolatos összes munkafolyamat tudományos szintű végzését. 5 A tvr. az iratkezelés és irattározás gondjait átérezve és a történeti értéket képviselő anyagok megmentéseért felelősséget vállalva újra rendkívüli módon kiszélesítette a levéltár feladat- és gyűjtőkörét egyaránt. A levéltári törvény kimondja: a levéltárak igazgatási teendőket is ellátnak és számos vonatkozásban felelősek az irattárak és iratkezelés ügyéért is. A hivatalos értelmezés szerint - amelynek Varga János, a Levéltári Igazgatóság volt vezetője adott hangot - levéltári anyagnak minősül "keletkezésének pillanatától" minden történeti értéket tartalmazó irat és más minőségű információhordozó, függetlenül attól, hogy az iratot hol őrzik. Mivel a tanácsi levéltárak általános levéltárak, ezért illetékességi körükbe tartoznak az adott tanács területén a tanácsi szervek mellett mindazon állami szervek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek és egyéb jogi személyek iratai is, amelyek nem országos hatáskörüek.

6 Az illetékességi körnek fenti meghatározása azonban nem teljesen egyértelmű. Pl. éveken át vita folyt az "országos szerv" fogalmáról s az ott keletkezett iratok archiválására illetékes levéltárról. Jobb hiján végül is a levéltárak egymás között külön tárgyalásokon rendezték a nagyvállalatok és a főhatóságok közvetlen alárendeltségében működő termelőegységek gyűjtőterületi hovatartozását. Elvszerü és pontos rendezések hiányában nemcsak horizontálisan, az országos, a területi levéltárakra és némiképp a szaklevéltárakra terjed ki a levéltári felügyelet hatásköre, de vertikálisan is, az egyes szervek irattári tevékenységének különböző szintjeire úgyszintén. Jelenleg a levéltáros beleszólási joga - szankció hiányában - az intézmény tekintélyétől és az iratképző szervvel kialakított együttműködés mértéké3 A tvr-t közli: Magyar Közlöny 1969. 68. sz., 680-682. 1. A Levéltárak Ügyviteli Szabályzata 1971. (A művelődésügyi miniszter 130/1971. (MK 10.) MM sz. utasítása a Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának kiadásáról. Kiadta a miniszterhelyettes a 30/1969. Korm.sz.r. 13. §-ának(2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. Ezek és a BFL sajátosságainak figyelembevételével elkészült az intézmény módosított Működési ésSzervezeti Szabályzata,amely 1979. január 1-től lép hatályba. 4 Budapest Főváros Levéltárának helyzete és feladatai. Tárgyalta a Fővárosi Tanács VB 1972. március 1-i ülésén és „Jelentés az MSZMP Budapesti. Pártbizottsága Művelődési és Propaganda Bizottságának a BFL helyzetéről és feladatairól" 1972.július 7. Az előterjesztés határozattá emelkedett. Tájékoztatásként megkapták az összes kerületi szintű pártbizottságok. 5 Ember Győző: A magyar levéltárügy új törvényes szabályozása. Levéltári Közlemények, 1969. 2. sz. 203. 6 Varga János: A levéltári törvény elé. Levéltári Szemle, 1969. 3.sz. 504-506.