Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

szükséges létrák, csáklyák és más szerszámok beszerzéséről és ezen eszközök Budára való átszállításáról; majd egy felhivást bocsájtott ki, s ebben Ígéretet tett arra, hogy az állam a "hadi munkálatokhoz" igénybe vett anyagokat és esz­közöket visszaszolgáltatja tuladjonosaiknak vagy kárpótlást fizet azokért, s a had­sereg részére végzett munkáért is fizetni fog. Utasitotta továbbá a Pest városi hatóságot, hogy gondoskodjék a katonaság részére a szükséges szállítási eszkö­zökről, s közreműködött az ostromsereg élelemmel és borral való ellátásában is. Ugyanakkor igyekezett Görgeivel is személyes kapcsolatba lépni, s Őt az ost­rom mielőbbi befejezésére rábírni. Több esetben meglátogatta a főparancsnokot; először a 13-ról 14-re virradó éjszaka - ekkor feltételezhetően Pest bombázásá­ról volt közöttük szó -, majd 16-án újra felkereste a tábornokot, mivel arról értesült, hogy Johann May alezredes felfüggesztette az előkészületeket a vár Pest felől történő megtámadására - azt adva okul, hogy a lakosság Pest 12-1 és 13-i ágyúzását ezeknek az előkészületeknek tulajdonította. Elmondta ekkor Görgelnek is, hogy a pestiek nincsenek különösebben kétségbe esve a város lövetése miatt, annál Inkább sürgí tik viszont a vár mielőbbi bevételét. "És ez Így Is van" - tette hozzá május 17-i, a kormányzóhoz intézett, a látogatásról szóló jelentésében. Majd igy folytatta: "Figyelmeztettem Görgeit az elhatározó ostrom sürgetőségé­re, mert ha lassan megy előre, addig az ellenség összeszedi magát. Erre ő azt felelte meg lesz. És pedig amint transpirait (azaz: hajnalodni kezdett), ez éjjel lesz meg. De ha - mit isten ne adjon - nem sikerül: ugy véleményem szerint nem kellenne erőtetni (igy!) a vár bevételét, hanem bekeritve tartani egy bizo­nyos számú sereggel, a többit pedig a Győr alattival egyesíteni, s mielébb rá­ütni az ellenségre. És erre Görgei azt viszonzá: - egy elhatározó próbát csak kell tenni. Helyesen, csakhogy azután egy ujabbat ne diktáljon a vezéri becsület­érzés, amitől azonban Görgei jelleménél fogva nem tartok, ha hogy azt az egész­re károsnak látná". Irányi - mint kortársai közül oly sokan - tévedett Görgei megítélésében; erre a kérdésre azonban itt szükségtelen részletesebben kitérnünk. Tény az, hogy a közte és Görgei között a viszony a tárgyalt Időszakban harmonikus és szívélyes volt, s a kormánybiztos rendszeresen tájékoztatta a tábornokot a leg­fontosabb külpolitikai vonatkozású eseményekről is. Tartotta a kapcsolatot ugyan­akkor - mint említettük - a Görgei serege mellett működő kormánybiztossal, Ludvlgh Jánossal is, akivel ugyancsak több esetben találkozott, és akivel kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a legkülönfélébb - elsősorban politikai jellegű - kér­désekről. Igy többek között Ludvigh Irányinak adta át a további szükséges intéz­kedések megtétele yégett azokat a leveleket, amelyeket a Budát megszálló magyar sereg a budai postán lefoglalt. 21 A kormány tájékoztatása a legfontosabb politikai eseményekről és hírekről Az ország nyugati területein történt eseményekről, valamint külpolitikai vonatkozású értesüléseiről - amelyeket ágenseitől, vagy külföldről Pestre visz­szaérkező kereskedőktől szerzett Irányi - rendszeresen tájékoztatta Kossuthot és a miniszterelnököt is, továbbá a kezéhez jutott külföldi újságokat is rendszeresen megküldte nekik. A külföldi vonatkozású hirek között mind nagyobb helyet foglal­21 BFLPest. Tan.jkv .Közgyűlés 1849.máj.20., uo. Tanácsülés 1849. máj.24., uo. Közig. ír. 1848/49 :489, OL OHB Ált. ir. 1849:7248, uo. Szemere Bertalan ir. 1849:49, uo. Iktatatlan iratok 2, uo. Bm. Ein. ir. 1849:22, 1849:72, uo. Rendőri ir. 1849-1-46, PH 1849. máj. 11., Steier: i.m. 269. skk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom