Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

melyik Pest környéki helységbe kivannak az ostrom idejére távozni. A Pesten maradásnak azonban egyéb indokai is voltak: igy a pestiek reménye a megpróbáltatások közeli végében, s ragaszkodásuk a gyűlölt császáriak által megcsúfított városukhoz. Hangulatuk mindvégig bizakodó; s#t amint erről Irányi egy május 7-én kelt jelentésében tudósit, a lakosság véleménye az volt, hogy "kár volt nem egyenesen Gödöllőről utána menni à németnek", és hogy ők nem bánták volna, ha "Pestet löveti is egyideig" Hentzi, hiszen "több kárt" akkor sem tehetett volna. Ezt a reménykedő hangulatot Irányi egyéb intézkedései mellett különben azzal is igyekezett fenntartani, hogy kilátásba helyezte: mindazokat, akiket a város bombázása következtében károsodás ért, az állam lehetőségeihez képest kárpótolni fogja. 16 A Pest városi tanács kihirdeti a statáriumot. Irányi gondoskodik a lakosság ellátásáról Korábban már utaltunk arra, hogy a városi tanács legelső intézkedése volt a pestiek menekülésének kezdetét követően a rend fenntartásának biztositása a Városligetben. Május 8-án azután - hivatkozva a rendkívüli állapotokra, s arra, hogy "közzavarban személy- és v agyonbátor s ág ... mindinkább veszélyeztetik" a belügyminiszter 1848. június 12-én kelt 3467. számú rendelete alapján, amely Pest városát gyilkossági, rablási és gyujtogatási ügyekben rögtönbiráskodási joggal ruházta fel, kihirdette a statáriumot. Irányi ugyanakkor a lakosság érdekében igyekezett a szükséglakások, valamint az élelmiszerek árának felhajtását megakadályozni, gondoskodott a fogytán levő só pótlásáról, s feltételezhetően az Ő tudtával rendelkezett a tanács arról, hogy az ostrom ideje alatt a péksegédek súlyos büntetés terhe mellett kötelesek mestereik alkalmazásában maradni. 17 A hivatalok és intézmények kiköltöztetése a külvárosokba A városi hatóságok, valamint az egyéb hivatalok és intézmények zavartalan működésének biztositása érdekében szükséges volt ezek kihelyezéséről is gondoskodni a veszélyeztetett belvárosból a rombolásnak ki nem tett külső kerületekbe. Irányi egy május 8-án kelt rendeletében egyelőre csak arra hivta fel a közhivatalok vezetőit, hogy haladéktalanul intézkedjenek az irányításuk alatt levő hivatal pénz- és levéltárának biztonságba helyezéséről; a Pest városi közgyűlés azonban ugyanaznap - azon Görgeitől kapott értesülésre hivatkozva, amely szerint a császáriak által a város "folytonosan az ágyuztatás és bombáztatás veszélyének van kitéve" - ugy határozott, hogy a városi hatóság székhelyét a polgári lövölde épületébe helyezi ki. Egyúttal egy nyolc tagu bizottmányt is alakított; ez a bizottmány átmenetileg a közgyűlés teendőit volt hivatva ellátni. Kimondta végül a közgyűlés, hogy a városi tisztviselők kötelesek hivatali munkájukat az ostrom idején is maradéktalanul elvégezni. A tanács viszont - ugyancsak május 8-án - ugy ren16

OL OHB. Ált. ir. 1849:6920,1849:7012, 1849:7248, uo. Szemere Bertalan ir. Iktatatlan iratok 2, uo. Bm.Eln. ir., 1849:22, 1849:72, uo. Országlászati ir. I. sorozat 1849-9-28, uo. 1848-49-es nyomtatványok, Közlöny 1849. máj. 18., 1849. máj. 19., PH 1849. máj. 16., Szüágyi: Pest ágyúztatása 53., A Nép Zászlaja Naptára 1869. 38., 1848-49 a magyar zsidóság életében. Szerkesztette: Zsoldos Jenő. Bp. 1948. 196. sk. 0 17

BFL Pest. Tan. jkv. Tanácsülés 1849. máj. 8., OL OHB. Ált. ir. 1849:7012, uo. Szemere Bertalan ir. 1849:49; uo. 1848-49-es nyomtatványok, Közlöny 1849 máj. 16., PH 1849 máj. 16., Wildner: i.m. 204., Budapest története IV. 93. sk. Az élelmiszerek ára természetesen Budán is igen magasra ugrott, s emiatt a budaiak is igen sokat szenvedtek. Erre vonatkozóan ld.: Wildner: i.m. 208.