Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"
56 Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros’ a Nemzeti Bank Szabadság téri épületébe. Az 1944. december 18-án felrobbantott hidak közül ez sérült meg a legkevésbé, így viszonylag gyorsan megindulhatott rajta a közlekedés. Ney Klára-Mária így emlékezett vissza első pesti átkelésükre a Ferenc József hídon: „Micsoda izgalom, mintha valahová messzi utaztunk volna. Erről szó sem volt, hiszen kapunktól [Úri utca] újra kapunkig teljesen gyalog tettük meg a nem könnyű utat az elmaradhatatlan hátizsákkal, demizsonnal. Kora reggel indultunk, hogy a 8-órai nyitásra már ott legyünk. A végeláthatatlan emhersor vége valahol a Bertalan [Lajos] utcánál volt. A kettévált hídnak a két partfelé dőlő részétfaboltozattal ívelték át. A közepén valóságos hegyre kellett felmászni. Mindenki roskadásig cipelt, vonszolta motyóját sokszor kézikocsin, gyerekkocsiban, ki hogy tudta. ”137 Mária 1945 áprilisának első napjaiban már az ugyancsak ideiglenesen járhatóvá tett Margit hídon járt át Pestre dolgozni, a romokból összetoldott híd áteresztő képessége miatt oda-vissza félórát kellet várakozni, ezzel együtt másfél óra alatt tette meg az utat egy irányba, gyalog.138 Tömegközlekedés gyakorlatilag nem létezett, a lakosság Máriához hasonlóan sokáig leginkább gyalog juthatott el az úticéljához. Nem csoda, hogy spontán örömünnep, az első utasok hangos éljenzése fogadta a hatos villamos első szerelvényét, amely 1945. május elsején elsőként indult el a körúton a Boráros tér és a Nyugati pályaudvar között.139 Mária 1945. július 12-től kezdve járt ismét rendszeresen hivatalba, de még a következő év első felében is leginkább gyalog juthatott be a munkahelyére. A főváros környékén sem volt jobb a helyzet, Dietzgenék ismerőse közlekedés hiányában 1946 elején rendszerint gyalog tette meg az utat Szentendre és Dunabogdány között.140 1946 januárjában, még az ún. félátmeneti híd, a tíz évre tervezett Kossuth Lajos híd megnyitása előtt, az erős hideg és a jégzajlás ismét megnehezítette az egyik partról a másikra való átkelést. A , jéghecc” január 9-én kezdődött, amikor az ideiglenesen járhatóvá tett Margit híd középső elemét a zajló lég kiszakította és a rajta lévő néhány emberrel sodorni kezdte, de időben kimentették őket.141 Mária az egyik propeller meghibásodása miatt nem akart a tömegben várni, így fél órával a középső hídelem kimozdulása előtt ott sétált át a pesti oldalra, majd a többi budaival együtt izgulhatott, hogyan jut vissza délután kerülővel a Ferenc József hídon, ha azt megnyitják a gyalogosok előtt is. Hatalmas tömegről és szervezetlenségről számolt be.142 A Ferenc József híd sem bírta a jég nyomását, azt a következő nap zárták le, január 11-én pedig a hajójáratok szüneteltetését rendelték el. Ezt követően január 13-án estig, a propellerek újbóli elindításáig kizárólag a déli összekötő vasúti hídon lehetett vonattal átkel137 Ney 2016. 210. 138 BFL XIII.70 Dietzgen Mária édesanyjához és húgáékhoz, Budapest, [1945. április 4. u.]. 139 Hétfőn reggel megindult a 6-os villamos. Magyar Nemzet 1945. május 1. 1. sz. 2. p. 140 BFL XIII.70 Dietzgen Mária édesanyjához és húgáékhoz, Budapest, 1945. július 111946. február 11. 141 Megszűnt a közlekedés a Margithídon. Szabadság 1946. január 10. 8. sz. 1. p. 142 BFL XI1I.70 Dietzgen Mária édesanyjához és húgáékhoz, Budapest, 1946. január 1 L, január 16.
