Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)

"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"

A mindennapi élet nehézségei a második világháború utáni Budapesten

49

Nagymosás az Artézi forrásnál, Városliget, 1945. (MNMTF 69.2061)

A város szolgáltatásai közül elsőként, 1944 szeptemberében, a szemétszállítás szűnt meg. A lakosság ezt követően a közterületeken rakta le a hulladékot, amit utólag mintegy 80 000 m3-re becsültek. A Köztisztasági Hivatal telephelyei, járművei és teljes lóállománya elpusztult, ezért kezdetben teljesen kézi erővel dolgoztak.117 Müller László háztömbparancsnok naplójában 1944. december 27-hez jegyezte fel, hogy a Fény utcától nem nagy távolságra lévő (Bimbó út-Eszter u.-Aldás u.-Ady Endre u. Barsi u.) körzetben ezen a napon kezdtek el aknák záporozni az égből, aminek hatására elment az áram, megszűnt a gázszolgálatás, hetekre rádió, hírlap, posta nélkül maradtak, víz

helyzetekre tartogatott telefonokat nem számítva, 1945 nyarának elejére összesen 1500 készüléket sikerült visszakapcsolni. Az előfizetők száma legfeljebb napi 30-50 fővel növekedett, többre nem volt munkaerő. A lakossági hálózat bővülésének másik akadályát az anyaghiány jelentette, a 20 000. előfizető elérését követően nagyobb szünet következett. A közlekedés rendkívüli erőfeszítést igénylő problémáiról és az eddig elért eredményekről. Szabadság 1945. június 12. 119. sz. 1. p.; Rainer Gries a második világháború utáni városiakat primitív életmódjukra utalva az újkor barlangi embereinek nevezte (Höhlenmenschen der Neuzeit). Gries 1991. 250.

117 A romtörmelék mennyiségét 1 500 000 m3-re becsülték. Markos 1947. 18-20.